Szeptemberre az égbe szöknek a tankönyvárak

Májustól a szerzői jogi törvény módosítása kapcsán a kiadók teljesen új helyzet elé kerültek, de annak várható következményeire még nincsenek megfelelően felkészülve. Az, hogy a versektől a képekig szinte minden alkotásért fizetni kell majd, komolyan érintheti a jövőben minden család pénztárcáját.
Szeptembertől várhatóan 13-16 százalékkal többet fizethetünk a tankönyvcsomagokért a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) becslése szerint. Az év elején bevezetett új adótörvényben a kormány a könyvek áfáját nulla százalékról öt, a térképekét és a kottákét tizenöt, az elektronikus adathordozón megjelent tananyagokét pedig huszonöt százalékra növelte, így a földrajzatlaszok, énekkönyvek ára szeptembertől emelkedik. Koller Lászlóné, a testület vezetője a májusban bevezetett új jogdíjfizetési kötelezettség következményeiről szólva megjegyzi: pillanatnyilag ugyan felbecsülhetetlen, hogy az intézkedés hatására mennyivel nő a tankönyvek ára, de az biztos, hogy az ország jelenlegi helyzete, a szülők átlagjövedelme és az államháztartás hiánya nem bírja el az ebből fakadó többletköltséget.
Az első probléma a szerző, illetve a jogutód felkutatása. Úgy tudjuk, az irodalmi művek esetében néhány szerzői jogvédő iroda munkája fontos lehet. Sokkal bonyolultabb viszont a jogutódok keresése, hiszen sok esetben egy alkotónak több leszármazottja is igényt tarthat a jogdíjra. Súlyosbító körülmény lehet továbbá, hogy a külföldi szerzők műveinek fordítása is jogdíjas lett.
Fontos – hangsúlyozza Koller Lászlóné –, hogy a jövőben nem csupán az irodalmi alkotások válnak jogdíjassá, hanem a szakirodalom és a tudományos ismeretterjesztő munkák is (gondoljunk a középiskola tankönyveiben szereplő, szakkönyvekből átvett részekre). Ráadásul a törvény 2005-ben az EU-s szabályoknak megfelelően várhatóan kiegészül az „egyéb jogdíjas alkotások szabad felhasználásának korlátozásával”. Ettől kezdve fizetni kell majd a képek, grafikák, reprodukciók, művészi fotók, építészeti tervek és egyéb művek felhasználása után is. A fotók alkotóit felkutatni nehéz, márpedig a tankönyvekben illusztrációkra szükség van, néhány műveltségi területen (természetismeret, földrajzkönyvek) pedig a sok kép elengedhetetlen.
– Ezért kértünk két-, illetve hároméves moratóriumot a törvény szabad felhasználását korlátozó jogszabály végrehajtására vonatkozóan, amelyet az Igazságügyi Minisztérium első körben elutasított. Bizonyos játékteret az unió megenged a nemzeti jogalkotásban. Különösen igaz ez a nemzeti kultúra és az oktatás terén. Itt lehetőség van különböző ügyekben a határidő módosítását kérni. Ezzel az eszközzel azonban az IM nem akar élni – közölte az elnök. A törvényalkotásra vonatkozó jogszabályok előírják, hogy egy új passzus megalkotásakor hatásvizsgálatot kell végezni. – Ez nem valósult meg, ezért megpróbálunk a törvény végrehajtására moratóriumot kérni, hiszen erre volt már precedens más esetekben – tette hozzá.
– Közben arról sem szabad megfeledkeznünk – folytatja Koller Lászlóné –, hogy a végig nem gondolt gazdasági következmények milyen káros hatással lesznek az oktatás színvonalára is. A tankönyv összeállítója ezután kénytelen lesz azoktól a íróktól, akik esetében a szerzői jog még érvényben van, kevesebb művet ismertetni vagy esetleg teljesen kihagyni. Így az utolsó hetven év irodalma alig vagy csak igen kevéssé fog megjelenni a tankönyvekben.
– Ma, amikor köztudomású, hogy milyen problémáink vannak az olvasásra nevelés terén, nem engedhető meg, hogy például egy alsó tagozatos kis diák ne a neki érthető, előző évtizedekben íródott versikéken, mondókákon keresztül barátkozzék meg az irodalommal – figyelmeztet az elnök asszony, aki ugyanakkor azt sem tartja jó megoldásnak, ha a szemelvények megismeréséhez a szülőnek meg kell vennie a versesköteteket, vagy a tanárok könyvtárba küldik a tanulókat.