Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy az USA globális védelmi rendszerének keretében rakétákat telepítsenek hazánkba – jelentette ki Simicskó István (Fidesz) a parlament honvédelmi bizottságának ülésén.
A képviselő utalt arra, hogy sajtóértesülések szerint a kormány titkos tárgyalásokat folytat az ügyben az Egyesült Államokkal. A politikus hangsúlyozta: kívánatos lenne, ha Medgyessy Péter miniszterelnök nem tenne erre vonatkozóan sem olyan elhamarkodott lépéseket a június 22-i washingtoni tárgyalásán, amelyekkel ismét kész helyzet elé állítaná Magyarországot, mint Irak esetében. Simicskó aggasztónak tartja, hogy a bizottsági ülésen sem kapott egyértelmű választ arra, nukleáris eszközöket kívánnak-e telepíteni Magyarországra. Szerinte a magyar nemzetnek nem érdeke a rakéták telepítése, hiszen ez nem az ország biztonságát, hanem a fenyegetettségét növelné.
Bródi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára elismerte, hogy folytatnak tárgyalásokat egy közös amerikai és NATO rakétavédelmi rendszer kiépítéséről, de állította: eddig csak tájékozódó jellegű megbeszélések zajlottak az Egyesült Államok szakértőivel. Hozzátette: az egyeztetések valóban titkosak voltak, de telepítési tervek egyelőre nincsenek. Az USA kérésére azonban a NATO megvalósíthatósági tanulmányt készít a ballisztikus rakéták elleni amerikai védelmi rendszer Európába történő kiterjesztéséről.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az ülés után közölte: van realitása annak, hogy valamikor létrejöjjön egy ilyen nemzetközi rakétavédelmi rendszer. Ehhez kell egy nagyon komoly együttműködés a NATO-ban az európai és az amerikai szövetségesek között, kell egy fontos és pontos célmeghatározás, hogy milyen veszély ellen akarjuk védeni Európát – fűzte hozzá.
Ötven évre titkos szolgálatok. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága előtt zárt ülésen számoltak be a Katonai Felderítő Hivatal (KFH) és a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) 2003-as tevékenységéről a szervezetek vezetői. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter közölte: a képviselőket főként az érdekelte, a szolgálatok teljesítményét és képességét miként befolyásolja a létszámuk és a költségvetésük csökkentése. Simicskó István szerint kérdéses, hogy a terrorizmus elleni küzdelem idején célszerű-e leépíteni a katonai titkosszolgálatokat. Az ebből adódó gondokról azonban a képviselő nem beszélhetett, mert az ülésen elhangzottakat 50 évre titkosították. Mint ismert, a KBH-nál és a KFH-nál több mint 300 embert bocsátott el a szaktárca.
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja