Az egészséges táplálkozás jelentősége
Európában a várható élettartam Franciaországban a legmagasabb, közel tíz évvel több a magyarországinál
Szeretnék hozzászólni dr. Tápay Miklós Kritikus a magyar népesség fogyása című cikkéhez (Magyar Nemzet, május 18.). Én a legaggasztóbb problémának a magyar állampolgárok egészségügyi állapotát tartom, amely közvetlenül helytelen táplálkozásunkból ered. Ezt kiegészíti az évtizedek óta megváltozott életmódunk – felgyorsult urbanizáció, új fogyasztói szokások kialakulása, országszerte megtalálható éjjel-nappal nyitva tartó hipermarketek stb. –, illetve a mozgáshiány.
Leromlott egészségi állapotunkat mi sem bizonyítja jobban, mint a népességfogyás. Az élveszületések száma csökken, a halálozási ráta növekszik; következésképpen Magyarország lakossága drasztikusan fogy. A magyar lakosság jelenlegi lélekszáma az 1960–62-es évek átlagához közelít. Tavaly tovább csökkent a házasságkötések és a születések száma, valamint emelkedett a csecsemőhalandóság. A lakosság várható élettartama mind a férfiak, mind a nők esetében elmarad az európai országok élettartamához képest.
A probléma gyökerét valahol ott kell keresni, ahol az ötéves terveket. Valahol ott, ahol a minőségi szabályozást a mennyiség vasökle váltotta fel. Az ötvenes években elkezdődött az erőszakos urbanizáció és iparosítás, gyárak, üzemek épültek, és megindult a termelés. Ezzel egyidejűleg a fogyasztói szokások teljes átalakulása, tudatos újraalakítása is végbement. Ha főbb élelmiszereinket sorra vesszük, megdöbbentő dolgokat tapasztalhatunk: az ötvenes évektől kezdve húsfogyasztásunk több mint duplájára nőtt, szerkezetében teljesen átalakult. Az egészségesebb húsú mangalicáról áttértünk a hússertésre, Európában a mai napig az egyik legnagyobb fogyasztók vagyunk. A sertésnél sokkal egészségesebb magyar szürke marha, a racka- és kecskehús teljesen eltűnt étrendünkből, és marhahúsfogyasztásunk is messze alulmarad az egészségesebb nemzetekhez képest. Egyik legégetőbb problémánk a túlzott zsiradékfogyasztás. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a zsírfogyasztásunkból ered a legtöbb – helytelen táplálkozásra visszavezethető – megbetegedés, rákos sejtfajulás. A sertészsír összzsírfogyasztásunk több mint felét teszi ki, amely az ötvenes évektől kezdve folyamatosan növekszik. További növekvő tendencia a cukorfogyasztásban is megfigyelhető, amely az elmúlt ötven év alatt másfélszeresére nőtt. Az OÉTI által felállított és javasolt mintaétrendhez képest egy átlagos ember közel 15 kg cukorral fogyaszt többet évente az ajánlottnál. Ez elhízásunk egyik legfőbb oka. Ma Magyarországon az elhízást és az ebből adódó további egészségkárosodásokat népbetegségnek tekinthetjük. Az elhízás társbetegségeiként szokták emlegetni a szív- és érbetegségek, cukorbetegségek, a koleszterinproblémák, az ízületi bántalmak és a rákos megbetegedések egyes fajtáit is. Javítana a helyzeten, ha minél több gabonát, minél változatosabb formában ennénk, de sajnos az utóbbi öt évtizedben kétharmadára esett vissza fogyasztásunk ebben a szektorban. Ennek tökéletesen ellentmond az 1957-től megindult, mindent elsöprő gabonaprogram. A gabonatermelésünk a belső fogyasztás rohamos csökkenésével egyidejűleg közel négyszeresére nőtt.
Köztudott, hogy Magyarországon kiemelkedő az alkoholisták száma, jelenleg 800 ezer főre tehető. Az abszolút alkoholfogyasztás megduplázódott az elmúlt ötven évben, a májzsugorban elhalálozottak száma pedig megnégyszereződött. Eközben minőségibor-fogyasztásunk – amely mértékkel akár egészségünket is kedvező irányba befolyásolná – messze alulmarad az európai átlaghoz képest. Alkoholfogyasztásunk mintegy harmadát teszi ki a borfogyasztás, a fennmaradó több mint hatvanhat százalékon az égetett szesz és a sör osztozik.
Délnyugat-Franciaországban viszonylag sok állati zsiradékot vesznek magukhoz az emberek, ennek ellenére jóval ritkább a szív- és érrendszeri megbetegedés, valamint a szívinfarktus miatti halálozás, mint másutt. A születéskor várható élettartam a férfiak és nők esetében is a legmagasabb Európában, közel tíz (!) évvel több a magyar átlagnál. A zsiradékfogyasztás mellett igen magas az egy főre jutó minőségibor-fogyasztás: 72 liter/fő/év, amely pontosan a duplája a magyarországi adatnak. A borászok ezt a bor egészségre kedvező hatású összetételével magyarázzák, mások a zsiradékfogyasztás összetételében kiemelkedő libazsír arányával.
A táplálkozással közvetlenül összefüggő szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás az összes halálozás mintegy ötven százalékát teszi ki. Szintén a táplálkozással összefüggésben kialakuló rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya közel 23 százalék.
Gasztronómiánk feltámasztása, újraalkotása, megmentése egész nemzetünk közös érdeke, különösen társadalmunk folyamatosan romló egészségi állapota miatt.
Kreil Vilmos
közgazdász, táplálkozáskutató
Budapest
Egy mítoszromboló felháborodása
Vitapartneremet láthatóan zavarja, hogy másnak is van önálló véleménye
Tamáska Péter
Budapest
A Vöröskereszt múlhatatlan érdemeiről
Domonkos István, Budapest
Czető Lászlóné (Budapest):
Ferenczi Róbert (Budapest):
Szénási Márton (Budapest):
