Negatív értelemben továbbra is figyelemre méltó gazdasági teljesítményt produkál Magyarország – áll a német Helaba Landesbank júliusi összegzésében. A banki szakértők által készített anyagból kiderül, hogy 2004 első negyedében a magyar gazdaság – az export felfutásának eredményeként – ugyan növekedett, ám a közép-európai térség egykori mintaállama egy sor problémával küzd. A többi között igen magas a magyarországi infláció mértéke: az elemzés készítői idénre hétszázalékos pénzromlást jósolnak, amely több mint háromszorosa az európai uniós átlagnak. Bár jövőre öt százalékra mérséklődhet a fogyasztói árak drágulása; még ez az adat is elképesztő, legalábbis az ugyancsak 2005-re tervezett kétszázalékos uniós átlaginflációhoz képest.
A Helaba Landesbank elmarasztalja hazánkat a fizetési mérleg alakulása kapcsán is. Mint ismert, a KSH adatai szerint az első negyedéves passzívum 1,7 milliárd eurót tett ki. A magyar gazdaságra a nagymértékű egyenlegromlás jellemző – állítják a németek, akik szerint az államháztartás hiánya még ebben a régióban is kiemelkedően magas. Olyannyira, hogy a májusban az EU-hoz csatlakozott országok közül a második legmagasabb értéket hazánk produkálta. A szakemberek további negatívumként róják fel, hogy az euró bevezetését is elhalasztotta a kormány. A magyarok legkorábban 2010-ben térhetnek át a közös fizetőeszköz használatára, holott Magyarország eurózónás tagságát 2008-ra „várta” a piac.
Még hatvan év? Egy londoni kutatóintézet, az EIU szerint még hatvan év is eltelhet, mire a májusban csatlakozott új tagállamok elérik az EU korábbi országainak átlagos életszínvonalát. Az EIU egyébként Lengyelországban látja a növekedési potenciált; ennek hátterében a lengyel vállalati szektor pozíciójának javulása áll. A szóban forgó anyag készítői szerint hazánkban az elmúlt években csökkent a versenyképesség, s lelassult a növekedés üteme is.
