Emelkedtek a lakáscélú és az egyéb hitelek átlagos kamatlábai júniusban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből. A közlemény szerint a háztartási szektor lakáscélú kölcsöneinek átlagos kamatlába júniusban 12,67 százalékra nőtt, miközben az átlagos hitelköltség-mutató 16,15 százalékra emelkedett. A lakáscélú kölcsönök esetében a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves fix kamatozású hitelek átlagos kamatlába jelenleg 12,61 százalékos, az egytől ötéves lejáratú kölcsönöké 12,55 százalékos, míg az öt éven túli, legfeljebb tízéves futamidejű hitelek kamatlába 13,77 százalékos. A tíz éven túli kamatfixálású hiteleknél jelenleg 12,6 százalékos az átlagos kamatláb.
A jegybanki adatsor alapján a fogyasztási kölcsönök átlagos kamatlába múlt hónapban 22,2 százalékos volt, miközben hitelköltség-mutatójuk majdnem harminc százalékot ért el. A magas kamatok ellenére az előző havi értékhez képest közel harmadával nőtt a fogyasztási célú hitelszerződések összege. Nem mondható el ugyanez a lakáshitelekről, ahol a bővülés egy hónap alatt mindössze 1,9 milliárd forintos volt.
Miközben a kedvezmény nélküli lakáscélú hitelek kamatai növekednek, mélypontra került az államilag támogatott kölcsönök felvétele. A DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. felmérése azt mutatja, hogy a kedvezményes lakáshitelezési rendszer tavalyi megnyirbálása után a leglátványosabb visszaesés a használt lakásokra felvett hiteleknél volt megfigyelhető, ahol az idei év első hat hónapjában harmadára csökkent a felvett kedvezményes kölcsönök összege. Szakértők szerint ez nem meglepő, hiszen a korábbiakhoz képest igen kedvezőtlenül alakultak az államilag támogatott hitelfeltételek, ami már önmagában magyarázat a lakáscélú kölcsönök visszaesésére.
A használt lakásoknál tapasztalható zsugorodás mellett az új lakások esetében is tízszázalékos csökkenést regisztrált a gazdaságkutató iroda: az idei év első hat hónapjában 92 milliárd forintot vettek fel a tavalyi 104 milliárd forint után.

Századvég: Az egészségügyi dolgozók elégedettek a bérezésükkel, és Magyarországon képzelik el a jövőt