Hazánk gazdaságában a kilencvenes években jelentős átalakulás ment végbe. Miközben a rendszerváltozás első éveit még a gazdaság teljesítményének zsugorodása jellemezte, addig az évtized végére megindult a stabil, évi 4-5 százalékos gazdasági növekedés. A bővülés döntően a külföldi működőtőke-befektetéssel megvalósuló beruházásokra, s a megtelepedett multinacionális cégek exportjára támaszkodik; ezen belül is a gazdaság egészének növekedését az ipar befolyásolta, illetve a termelés bővülésének hajtóereje jelenleg is ez az ágazat.
A KSH adatsora szerint 1995– 2000 között a kivitel lényegében megduplázódott, miközben szerkezete is átalakult a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások javára. A kivitel felpörgése jótékony hatással volt a belföldi kereslet alakulására is, amely éves átlagban közel 5 százalékkal növekedett. Mind a hazai, mind pedig a külföldi szakértők állítják: a bővülés egyik meghatározó tényezője a termelékenység gyors, évi átlagban több mint háromszázalékos javulása volt. Ez az ütem mellesleg nagyobb, mint az EU korábbi 15 tagállamának átlaga, valamint a felzárkózó dél-európai országok hasonló rátája.
Az export aránya a GDP-ben az utóbbi években már elérte a 65-70 százalékot, melynek túlnyomó része az Európai Unió korábbi 15 tagállamába irányult. Az adatokból kitűnik, hogy Magyarország úgynevezett világpiaci kitettsége nagy, ez azért jelent gondot, mert egy, a világgazdaságban tapasztalható azonnali visszaesés az erőteljesen exportorientált országban rögtön érezteti hatását. A régióban egyébként hazánk gazdasága számít a legnyitottabbnak: ilyen vonatkozásban lekörözzük Csehországot, Szlovéniát, sőt még Ausztriát is. A szóban forgó kiviteli „szakirány” persze azt is jelenti, hogy határozott különbségek rajzolódnak ki a gazdasági teljesítményben az erősen exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor, s a belső piacra termelő, zömében hazai tulajdonú kis- és középvállalati szegmens között.
A nemzetgazdaság szereplőinek óriási kihívást jelent az EU-s tagság. Ezzel kapcsolatban számos felmérés született: a Magyar Kereskedelmi is Iparkamara (MKIK) elemzéséből kiderül, hogy a magyar vállalatok a versenyképesség javítását jelölték meg célként, továbbá a kis- és középvállalkozások pozíciójának megerősítését. Átgondoltabb foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre is várnak a cégek, amelyektől az oktatási rendszer, valamint a felnőttképzés innovációját is remélik, illetőleg a kutatás-fejlesztés támogatásának további bővítését szorgalmazzák.
Az idén várható 46 milliárd dolláros magyar export az EU-csatlakozás gazdaságélénkítő hatására 6-8 év alatt három-négyszeresére, mintegy 150 milliárd dollárra is emelkedhet, amihez jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar közúti fuvarozók is. Az MTI jelentése alapján a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) legutóbbi közgyűlésén elhangzott, hogy az uniós tagság kettős követelményt állít a kormány elé. Egyrészt a magyar fuvarozók működőképességét meg kell védeni, másrészt az EU előírásainak megfelelően meg kellett nyitni a fuvarozópiacot, és egyenlő elbánásban kell részesíteni a külföldi fuvarozókat is Magyarországon. A magyar jogszabályok a csatlakozás előtt és alatt gyakorlatilag teljes harmonizációba kerültek az uniós jogszabályokkal, ám azok gyakorta változnak és újabbak születnek. A legfontosabb tárgyalási témák közé tartozik jelenleg az autópályák úthasználati díja, valamint a vasutak az EU által rendkívüli energiával szorgalmazott, országokon átívelő szabad pályahasználata. Magyarország sajátossága, hogy földrajzi helyzetét tekintve tranzitország, ugyanakkor az unióban periférikus határállam, amelynek biztosítania kell az összeköttetést például a dél-európai uniós taggal, Görögországgal is.
Ipari boom? Az ipari termelés idén májusban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index szerint 0,7 százalékkal nőtt az előző havi, és 9,9 százalékkal emelkedett a tavaly májusi szinthez képest – jelentette a KSH. A termelés a 2003. májusit 7,1 százalékkal haladta meg, az első öt hónapban 9,8 százalékkal emelkedett. Tavaly májusban az ipari termelés volumene 4,6 százalékkal emelkedett. A KSH közlése alapján az ipari termelésnek az előző év azonos időszakához viszonyított növekménye továbbra is teljes egészében az export teljesítményéből származik.
