Valószínűleg csütörtökön éves csúcsot döntött a forint árfolyama a közös nyugati pénzzel szemben: a hét második részében eurónként 246,50 forinttal is kereskedtek Budapesten. Bár tegnap valamelyest gyengült nemzeti valutánk, az eurónkénti 248 forintos napi átlag egyáltalán nem mondható rossznak.
A látványos forinterősödés kapcsán viszont nem alakult ki hisztéria a piacon, sőt megkérdezett szakértőink szerint a forintcsúcs – nyár lévén – „jól jött” a külföldi kiutazásoknak, illetve megnövelte a pénzváltóüzletek forgalmát is. A gyengébb euró ugyanakkor az exportra termelő vállalatoknak sem okoz nagy veszteséget, miután ezek a cégek elsősorban hosszú távú megállapodásokat kötnek, ha pedig az árfolyamváltozás rizikója fennáll, például forint- vagy svájci frank/euró alapú szerződések esetén, úgy az ügyleteiket a devizapiacon lefedezik. Pozitívum az is: ha tartósan erős marad a forint, akkor az autóimportőrök csökkenthetik a termékek árát. Egy erős nemzeti valuta ráadásul jótékonyan hat a magas – éves viszonylatban 7 százalékos – magyarországi inflációra, a drágulás mértékét ugyanis csökkentheti az erős forint – jegyezték meg szakértőink.
Mint emlékezetes, 2002 végén számos gazdasági érdekképviselet, köztük az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) tagvállalatai is az erős forintot és a jegybank monetáris politikáját kritizálták. A gazdasági élet vezetői akkor úgy érveltek, hogy az erős forint sújtja az exportőröket és beszállítóikat. A Széles Gábor vezette Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ezzel kapcsolatos állásfoglalásában az árfolyam-politika megváltoztatását sürgette. A gyáriparosok akkor az erős forint inflációmérséklő hatását nem tartották jelentősnek, sőt következményeit átmenetinek ítélték meg. Közleményükben a gyáriparosok kifejtették: az sem igaz, hogy a multinacionális vállalatok számára a forint felértékelődése nem okoz veszteséget.
Kamatvágás várható? Elemzők szerint elképzelhető, hogy hétfői ülésén, a várakozásokkal ellentétben, csökkenti a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, de csak 0,25 százalékos enyhítésről lehet szó. Ha viszont a korábbi forgatókönyv érvényesül, akkor az irányadó kamatszint csak a következő ülésen módosulhat – lefelé. Ennek hátterében az áll, hogy az MNB megvárja a következő, augusztus 11-i inflációs adatot. A piac korábban, vagyis a tartós forinterősödést megelőzően, szeptembertől 0,5 százalékos kamatvágást árazott be.
