Németország hazánk legfontosabb piaca

Németország hazánk legfontosabb, első számú gazdasági-kereskedelmi partnere. Túlzás nélkül állíthatjuk: a német érdekeltségű cégek kiemelt fontosságot tulajdonítanak a magyar piacnak és a magyarországi együttműködésnek. Ez a megkülönböztetett figyelem azonban Németország esetében egyre inkább elmondható egész térségünkről, hiszen például az össznémet export 1,5-2 százaléka áramlik a kelet-közép-európai régióba – ugyanannyi, mint Franciaországba.
Miután Magyarország kivitelének zöme a német piacra irányul, kiemelt figyelem övezi stratégiai partnerünk belső gazdaságát, amely egyben az eurózóna legerősebb gazdasága is. Nem jó hír, hogy Németország gazdasága már harmadik éve stagnáláshoz közeli állapotban van, s ez a fő oka Nyugat-Európa lassú növekedésének. Idénre is csak 1,6-1,8 százalékos bővülés prognosztizálható. Az Európai Központi Bank (EKB) szigorú monetáris politikája éppen a német gazdaságot érinti a legkedvezőtlenebbül, mert az eurózónában legalacsonyabb infláció miatt itt a legmagasabb a reálkamatláb, amely gátolja a beruházásokat. A tervezett és megkezdett adó- és munkaerő-piaci reformok a reálgazdasági folyamatokra idén még viszonylag csekély hatást gyakorolnak.
Bármilyen meglepő, ebben a környezetben több német gazdaságkutató intézet is úgy véli, hogy a gazdaság növekedési kilátásai javultak. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) előrejelzése szerint az idén a hazai össztermék 1,8 százalékkal, jövőre pedig 2,1 százalékkal növekszik. Az intézet korábban mindkét évre 1,4 százalékos GDP-növekedést valószínűsített. Az élénkülés motorja az export, a belső kereslet továbbra is gyenge marad – közölte a DIW. Az esseni RWI intézet is derűlátó: 1,8-1,9 százalékos gyarapodást jósol – ennek hátterében a minden várakozást felülmúló exportteljesítmény áll.
A Nemzetközi Valutaalap 1,8 százalékos növekedést vár idén Németországban, ellentétben 1,6 százalékos tavaszi prognózisával. Jövőre az alap 2,0 százalékos növekedésre számít, s arra, hogy a GDP-hez viszonyított államháztartási deficit 3,3 százalék körül mozog majd. A német kormány egyébként április végén 1,5 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési várakozását.
n
Wolfgang Clement német gazdasági miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak adott tegnapi nyilatkozatában nem tudta megjósolni, milyen arányú lesz országában a munkanélküliség négy-öt év múlva, csupán azt mondta, hogy a még elviselhető szintnek körülbelül a feléhez érkezhetnek el. Szavai alapján messze nem várható, hogy az utóbbi években négymillió körüli munkanélküliség jelentősebb mértékben apadna, vagy sokkal jobb lesz majd a helyzet, mint a múlt hónapban, amikor már 4,23 millió németországi állástalant regisztráltak. A sajtó szerint kijelentésével elhessegette azon várakozásokat, hogy a berlini kormány gyors sikert ér majd el munkaerő-piaci reformjában.