Kína hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere a közép-európai régióban, a forgalom az 1998-as 450 millió dollár hétszeresére nőtt 2003-ban – derül ki a Külügyminisztérium adataiból. A magyar statisztikai adatok szerint a kétoldalú áruforgalom értéke tavaly 3463 millió dollár volt, ezen belül a magyar export 177,5 millió dollárt, az import 3285 millió dollárt ért el. Utóbbi adat persze nem túl fényes: míg 2003-ban a magyar kivitel csak 15 százalékkal, addig a Kínából származó behozatal 57,5 százalékkal nőtt. A kimutatások szerint így a kereskedelmi deficit meghaladta a 3,1 milliárd dollárt. A magyar kivitelben 76 százalékos részarányt képviselnek a gépek és gépi berendezések, 19 százalékot a feldolgozott termékek. A behozatalban a gépek és gépi berendezések részaránya 84 százalékos, 15,5 százalék a feldolgozott termékeké. A Kínában lévő magyar beruházások összege 61 millió dollár. A Központi Statisztikai Hivatal közlése alapján Magyarországon több ezer kínai alapítású cég működik, túlnyomó többségük ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó vállalat, illetve étterem. Mintegy 50 nagy kínai külkereskedelmi vállalat létesített irodát hazánkban: a Magyarországon lévő kínai befektetések értéke 120 millió dollár.
A japán kormány májusi jelentésében megismételte az áprilisi értékelésben hangoztatott véleményt, miszerint a gazdaság tartósan növekszik és javulás tapasztalható a vállalati szektorban.
Az év első három hónapjában a nemzeti termék 1,4 százalékkal bővült, ami 5,6 százalékos éves növekménynek felel meg. Az adatok alapján így nyolcadik hónapja folyamatos az élénkülés. A tokiói kormány tartós folyamatra számít. A japán foglalkoztatási helyzetet egyébként a kormány változatlanul nehéznek minősíti, amely azonban javul.
A Nemzetközi Valutaalap regionális képviselője szerint az IMF feljavíthatja a japán gazdaság idei évre szóló GDP-növekedési kilátását 4 százalékra, a korábban megadott 3,4 százalékról.
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
