Különcök. Az újkor olimpia első bajnoka a hármasugrás győztese, a bostoni James Connolly – később Pulitzer-díjas író – lett, aki egyetemi engedély nélkül, saját költségén utazott Athénba.
Az amerikai Walter Winans az egyetlen olyan sportoló, aki fizikai versenyszámban (1908-ban, futószarvas-kettőslövés) és a művészeti versenyeken (1912-ben, szobrászat) egyaránt aranyérmes lett.
Az egyesült államokbeli Edward Eagan az egyetlen olyan sportoló, aki mind a nyári (1920-ban, ökölvívásban), mind a téli játékokon (1932-ben, négyes bobban) egyaránt bajnok lett.
A dán Inge Sörensen az olimpiák legfiatalabb egyéni érmese, aki 1936-ban, tizenkét évesen a 200 méteres mellúszásban bronzérmet szerzett. A legidősebb érmes a svéd Oscar Swahn, aki 1920-ban, 72 éves és 280 napos korában ezüstérmet nyert futószarvas-lövészetben.
Az amerikai Ray Ewry nem mindennapi módon lett sportoló. Ötéves korában gyermekbénulásban betegedett meg, bár túlélte, de úgy tűnt, mind a két lába megbénul és egy egész életen át nyomorék marad. Ám Ewry nem adta fel, s hosszú, kemény edzések után, húszéves korában már úgy tudott járni, mint bárki más. A nyomorékból lett „gumiember” – hála lábai különösen erős izomzatának – győzött a helyből magas-, távol- és hármasugrásban. 1900-ban, 1904-ben, a nem hivatalos 1906-os játékokon és 1908-ban sikert sikerre halmozott, összesen tíz aranyérmet nyert.
Az egyesült államokbeli tornász, George Eyser 1904-ben hat érmet – három arany-, két ezüst- és egy bronzérmet – szerzett. Teljesítményének az a különlegessége, hogy Eyser egyik lába fából volt.
Érmes családok. Az olimpiai érmesek között sokan vannak, akik valamilyen családi kapcsolatban állnak egymással. Az érmes szülők és gyermekek közül ki kell emelnünk a német Keller család tagjait, akik gyeplabdában voltak eredményesek. A nagyapa, Erwin 1936-ban, fia, Varsten 1972-ben, az unoka, Andreas pedig 1984-ben, 1988-ban és 1992-ben szerzett érmet. A norvég Lunde család vitorlázásban tűnt ki. A nagyapa, Eugen 1924-ben, a fiú, Peder 1952-ben, az unoka, Peder Jr. 1960-ban és 1968-ban nyert érmet.
Sikeres olimpia résztvevő a magyar Bogen-Gerevich vívócsalád is. A nagyapa, Bogen Albert osztrák színekben 1912-ben ezüstérmet nyert, leánya, Bogen Erna 1932-ben harmadik lett. Bogen Erna feleségül ment Gerevich Aladárhoz, aki 1932-től 1960-ig hat olimpián 10 érmet szerzett. Fiuk, Gerevich Pál a kardcsapat tagjaként nyert bronzérmet 1972-ben és 1980-ban.
Az aranyos házaspárok egyik leghíresebbike a Zátopek házaspár. A Prágai Lokomotívnak becézett Emil Zátopek három olimpián indult, 1948-ban ötezer méteren második lett, a tízezer métert megnyerte, 1952-ben három aranyat szerzett: öt- és tízezer méteren, valamint maratoni futásban, 1956-ban maratoni futásban egy hatodik hellyel fejezte be olimpiai szereplését. Felesége, Dana Ingerova gerelyhajításban versenyzett: 1952-ben első, 1956-ban negyedik, 1960-ban második lett. Helsinkiben 1952. július 24-én szinte azonos órában nyert aranyat, mint a vele egy napon született férje, aki ötezren győzött.
Három magyar olimpiai bajnok gyermeke is aranyérmes lett: a kalapácsvető Németh Imre (1948) fia, Miklós gerelyhajításban (1976), a vízilabdázó Szívós István (1952, 1956) fia, István (1976), és a szintén vízilabdázó Homonnai Márton (1936) leánya, Szőke Kató úszásban (1952).
Az olimpiai érmesek csoportjában több mint száz testvérpárt találunk. A svéd Pettersson és az olasz Montano családban négy-négy testvér is érmes helyezést ért el.
Svédország 1948-ban olimpiai aranyérmes labdarúgócsapatában három testvér játszott: Knut, Bertil és Gunnar Nordahl.
Egy családon belül az olasz vívó Mangiarotti fivérek – Edoardo és Dario –, valamint az egykori NDK-s úszóházaspár, Kornelia Ender és Roland Matthes – akik utolsó olimpiai szereplésüket követően házasodtak össze – szerezték a legtöbb érmet, szám szerint tizenhatot.
Szupersztárok. Ilyen még soha nem volt. Mármint olyan fantasztikus teljesítmény, mint amire az amerikai úszócsillag, Mark Spitz a müncheni olimpián képes volt. A szupersztár hét számban – négy egyéniben és három váltóban – állt rajthoz, és mind a hétben világcsúccsal lett aranyérmes.
Az amerikai John Weismüller, az úszósport kiemelkedő alakja öt olimpiai aranyat nyert. Ő volt az első egy percen belüli 100 méteres gyorsúszó. Visszavonulása után Tarzanként dobogtatta meg a női szíveket. Weissmüller magyar állampolgárként született a Temesvár melletti Szabadfaluban, és szüleivel gyermekkorában vándorolt ki az Egyesült Államokba.
Furcsa győzelmek. Az 1908-as londoni olimpia a brit–amerikai rivalizálás jegyében zajlott. A 110 méteres gátfutás toronymagas amerikai esélyesével, Forrest Smithsonnal szemben azt a trükköt eszelték ki az angol rendezők, hogy a szám versenyét áthelyezték vasárnapra, gondolván, hogy a tengerentúli atléta nem fog rajthoz állni, mert vallása tiltja a vasárnapi versenyzést. Nagyot tévedtek. Smithson indult, de tiltakozása jeléül kezében a Bibliát szorongatva futotta végig a távot. Így is világcsúccsal (15,0) nyerte az aranyat.
Drámai pillanatokban bővelkedett a maratoni futás 1908-ban. Az olasz Dorando Pietri érkezett be elsőnek a pályára, de anynyira kimerülten, hogy több ízben összeesett és a cél előtt 30 méterrel már nem tudott felkelni. Közben az amerikai Hayes is feltűnt a stadion bejáratában. A nézők nagy buzdítása közben honfitársai lábra segítették Pietrit és végül a versenybíró – aki nem volt más, mint a híres detektív, Sherlock Holmes kalandjainak szerzője, Conan Doyle író – átvonszolta a célon. Idegen segítség igénybevétele miatt az olasz futót diszkvalifikálták. Kizárása ellenére mindenki őt ünnepelte, Alexandra királynétól aranyserleget kapott.
Az olimpiai birkózóversenyek során 1912-ben, az ezüstéremért folyó küzdelemben az észt Martin Klein a kötöttfogás 75 kilogrammos súlycsoportjában csak tizenegy óra negyven perces csatában tudta két vállra fektetni a finn Alfred Asikainent.
Híres bajnokok. Brit házi versenyt hozott 1920-ban a férfiak 1500 méteres síkfutása, az aranyérmet Albert Hill, az ezüstöt pedig Philip Baker vehette át. Utóbbit Philip Noel-Baker néven 1959-ben béke Nobel-díjjal tüntették ki, ezzel is elismerve azokat az erőfeszítéseit, amelyeket a brit alsóház képviselőjeként a megbékélésért és az általános leszerelésért tett. Az olimpiai érmesek közül ő az egyetlen, aki kiérdemelte a Nobel-díjat.
A görög Konstantin trónörökös, aki 1960-ban vitorlázásban, a sárkányhajó osztályban nyert olimpiai aranyérmet, 1964-től 1967-ig országának királya volt.
Benjamin Spock, az ismert amerikai gyerekgyógyász, akinek a Csecsemőgondozás, gyermeknevelés című könyve magyarul is megjelent 1924-ben, evezésben, nyolcasban szerzett aranyérmet.
A világhírű filmszínész, Bud Spencer 1956-ban a magyar–olasz vízilabda-mérkőzésen Pedersoli néven játszott Olaszország csapatában.
Magyar rekorderek. A magyar sport azzal büszkélkedhet, hogy az újkori olimpia legelső starthoz szólított versenyzője az egyes rajtszámot kapott Szokoly Alajos volt, aki a 100 méteres síkfutásban a harmadik helyen végzett.
Magyarország sportolói az újkori játékokon nyert 149 bajnoki címükkel a nemzetek lélekszám alapján számított rangsorában az első helyen állnak.
Tíz éremmel a vívó Gerevich Aladár és a tornász Keleti Ágnes a legeredményesebb magyar versenyző. Sportolóink közül a legtöbb egyéni olimpiai bajnokságot (ötöt) az úszó Egerszegi Krisztina nyerte.
Egerszegi Krisztina a legfiatalabb olimpiai bajnokunk: Szöulban, tizennégy éves és negyvennegy napos korában győzött a 200 méteres hátúszásban. Legidősebb bajnokunk Gerevich Aladár, ő ötvenéves és 179 napos volt, amikor 1960-ban diadalmaskodott a kardcsapat tagjaként.
Gyarmati Dezső nyolc olimpián vett részt, ötször játékosként (1948-tól 1964-ig), 1972-ben másodedzőként, 1976-ban és 1980-ban szövetségi kapitányként.
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
