Lengyelország és Bulgária megfenyegetése óta biztonságpolitikai szakértők szerint egyre nagyobb a veszélye egy robbantásos merényletnek Magyarországon is, és ezt csak fokozza, hogy az amerikai külügyminiszter az iraki misszió meghosszabbítását kérte hazánktól, miközben gyorsreagálású fegyveres századot küldtünk Afganisztánba.
Tálas Péter közölte: a fenyegetettség azért jelentős a térségben, mert itt korábban nem ismerték a terrorizmus jelenségét, így a rendvédelmi és biztonsági intézmények felkészületlenek és tapasztalatlanok ezen a területen. Ráadásul a volt szocialista országok titkosszolgálatai a rendszerváltás után jelentős átalakuláson és működési válságokon mentek keresztül, amely növeli a bizonytalanságot ezekben az államokban. A biztonságpolitikai szakértő úgy tartja, hogy ez a meggyőződés tükröződik a térség országainak titkosszolgálataival szemben érzékelhető – bár nyíltan soha ki nem mondott – bizalmatlanságban is.
A titkosszolgálatok társszervezeteivel való együttműködés hiányosságairól szerdán a Népszava című kormánylap is beszámolt, megemlítve, hogy információik szerint többek között azért kellett távoznia Czukor Józsefnek, a magyar hírszerzők vezetőjének, mert az Egyesült Államok panaszt tett ellene Medgyessy Péter kormányfőnél. Mint megírtuk, forrásaink szerint a miniszterelnök valóban egy személyben döntött Czukor menesztéséről, de ebben szerepet játszhattak politikai indokok is. A biztonságpolitikai szakértők viszont úgy vélik, hogy súlyos működési zavarokat okozhat a titkosszolgálatoknál, ha a szervezetek felépítésébe, munkájába túlzott mértékben beleszól a politika.
A nemzetközi terrorizmusnak a magyar kormány állításával ellentétben igenis egyik potenciális célpontja Magyarország – jelentette ki Földi László, az Információs Hivatal (IH) egykori műveleti igazgatója egy lakiteleki konferencián.
Ez szerinte összefügg a NATO-tagságunkkal az iraki és afganisztáni szerepvállalásunkkal, de azzal is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál „nem engednek bizonyos folyamatokat végrehajtani.” Földi szerint az is kiszolgáltatottá teheti Magyarországot, hogy a titkosszolgálatok irányítói ma politikai szempontok szerint támadhatók, és ez zavarokat okozhat a végrehajtó rendszerben, elősegítve a terroristák beépülését.
Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár lapunknak azt állította, hogy nem kapott terrorfenyegetést Magyarország. Az államtitkár szerint az IH főigazgatójának leváltása nem okoz zavarokat a szolgálat működésében, hiszen a hírszerző munka folyamatos, és a hivatal élére kinevezett Zsohár Istvánnak nem jelent majd gondot a terrorcselekmények megakadályozása, mert régóta behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Tóth András tévesnek és alaptalannak nevezte lapunk azon állítását, hogy politikai okok is szerepet játszottak az IH vezetőjének leváltásában.
Mint arról beszámoltunk, nem kis átalakulás indult meg a katonai titkosszolgálatoknál sem, amikor csaknem 350 embert bocsátottak el ezektől a szervezetektől, és ezzel a katonai felderítés gyakorlatilag megszűnt egyes országok irányába. A honvédelmi tárca szóvivője nem nyilatkozott arról, hogy észlelték-e konkrét jelét terrorfenyegetésnek a katonai felderítők.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
