Esztergomban a polgármesteri hivatalban megkezdődött a dorogi égetőmű által okozott környezeti katasztrófa miatti kiadások összesítése, a kártérítési per előkészületeként. Emellett folyamatosan egyeztetnek a szakhatóságokkal, hogy minél előbb ráköthessék a városi vízvezetékrendszert a biztonságosabb karsztvízforrásokra. Mint Takács István sajtóreferens fogalmazott: az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának támogatása és a kezdeti ígéretek fényében az ügy „haladhatna gyorsabban is”. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület szervezésében a hét végén több ezren tiltakoztak az Onyx Kft. „működése” ellen, amely szerintük másfél évtizede folyamatos veszélyforrást jelent a környezetre. Mint a napokban kiderült: Persányi Miklós, a zöldtárca vezetője az esztergomi katasztrófát követően ugyan kíméletlen fellépést és vasszigort hirdetett a környezetszennyezők ellen, ám ezt másképp értelmezi a hivatal és a lakosság. A hivatal szerint rendkívül súlyos bírságot róttak ki – több mint 150 millió forintot –, és megszigorították az előírásokat is. Az égető ugyanakkor működhet tovább, igaz, 30 napos moratóriumot szabtak ki rá, addig csak a felhalmozott veszélyes hulladékokat égethetik, újabb szállítmányokat nem fogadhatnak. A környezetvédők szerint mindez elég messze van az elrettentő erejű szankcióktól. Mivel az égető névleges kapacitása négy tonna óránként, így a telephelyen tárolt 2000 tonna hulladék bőségesen elegendő ahhoz, hogy az égető zavartalanul folytassa tevékenységét.
Demonstrációjukon a fő követelés éppen az égető működésének felfüggesztése és teljes környezetvédelmi felülvizsgálata volt, különösen a környezetvédelmi felügyelőség vizsgálati eredményeinek fényében, amely számtalan megdöbbentő szabálytalanságot tárt fel: kezdve a az égetésre beszállított anyagok tárolásától, nyilvántartásától, egészen a telepről kivezető illegális csatornáig.
Kövecs Károly, a Fidesz megyei zöldtagozatának elnöke, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület alelnöke elmondta: aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy a dorogi önkormányzat írjon ki népszavazást arról, a városvezetés kezdeményez-ze-e a környezetvédelmi hatóságnál az égetőmű működési engedélyének visszavonását. Mint rámutatott: a referendummal el szeretnék érni, hogy a hulladékégető csak akkor működhessen, ha az általa kibocsátott anyagok semmi módon nem érintkezhetnek az élő vizekkel.
A működési engedélyt ezenkívül ahhoz kötnék, hogy az Onyx végleg számolja fel a hektárnyi területen fekvő salaktárolót, ami – egy három éve készült szaktanulmány szerint – folyamatosan veszélyezteti a környezetet, sőt mára akár a karsztvízbázist is elérhette a szennyezés. Kövecs Károly elmondta: a lerakott 60 ezer tonnányi salak súlyosan rákkeltő dioxint tartalmaz. Mint fogalmazott, megdöbbenéssel értesültek róla, hogy az 1994-ben engedélyezett ideiglenes lerakó, amelynek „mandátuma” három évre szólt, időközben valahogy állandóvá vált, ugyanis az Onyx nemrég megkapta az engedélyt a lezárásához. Kövecs Károly arra is felhívta a figyelmet: tanújuk van rá, hogy a Kenyérmezei-patak a katasztrófa napján már hajnali négykor súlyosan szennyezett volt, az Onyx viszont azt állítja, csak reggel hétkor észlelték a szennyezést. Civilek értesítették a hatóságokat, a katasztrófavédelmiseket egy óra toporgás után, fél 11 tájban engedték csak be a telepre. A környezetvédők érthetetlennek tartják azt is, hogy bár a hatóság augusztus 19-én meggyőződött arról, hogy 400 tonna hulladékot az égető teljesen szabálytalan módon tárol, augusztus 24-ig nem lépett ez ügyben, és a határozatot csak a tüntetés napján hozta nyilvánosságra. De megdöbbentő az is, hogy a Kenyérmezei-patakba a korábbi szennyező csatornából három hétig szivároghatott a szennyező anyag.
Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület tagja mindehhez hozzátette: a szivárgó anyag nehézfémeket és oldószereket tartalmazott, a három hét alatt csaknem 50 köbméternyi jutott lassan a vízbe – ez felér egy kisebb környezeti katasztrófával. Különösen, hogy bebizonyosodott, a patakba juttatott anyagok bekerülnek az ivóvízbe. Szuhi Attila beszámolt arról is, hogy az egyesület pillanatnyilag Franciaországból próbál adatokat gyűjteni az ottani anyacégről, és szeretné a francia közvéleményt tájékoztatni, hogy mit művelt az Onyx Magyarországon.
Gerencsér Tivadar, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója ellenben azt közölte lapunkkal: a környezetvédelmi hatóság drákói intézkedéseket hozott, és a törvény adta lehetőségeken belül mindent megtett, hogy hasonló katasztrófa többé ne fordulhasson elő. Tájékoztatása szerint a feltárt súlyos szabálytalanságok ellenére azért nem függesztették fel az égetőmű működését, mert nem az alkalmazott technológiával van baj, a katasztrófát emberi mulasztás és a technológiai fegyelem szándékos megsértése okozta. „A hulladékártalmatlanítás nem állhat meg, a veszélyes anyagokkal valamit kezdeni kell, különben még nagyobb baj lehet” – hangsúlyozta. Leszögezte: a 30 napos beszállítási tilalom célja, hogy ez idő alatt az Onyx rendet tegyen a portáján, gondoskodjon a megszigorított előírások maradéktalan betartásáról. Készül a veszélyes anyagok pontos nyilvántartása, a telepen illegálisan tárolt 400 köbméter veszélyes hulladék szakszerű elhelyezése is megtörtént. A céget a felügyelet folyamatosan ellenőrzi, munkatársaik szinte naponta ott vannak. Mint mondta, a csatornarendszert megtisztították, a Kenyérmezei-patakba továbbra is szivárgó zagy már biztosan nem az égetőműből jön.
A salaklerakóval kapcsolatos aggodalmakról elmondta: az Onyx a valóban lezárja lerakót, és tetején ideiglenes veszélyeshulladék-tárolót alakít ki. Tudomása szerint a lerakó szabályosan működik, de konkrét információkat a környezeti veszélyekre figyelmeztető tanulmány és az engedélyek kapcsán későbbre ígért. Kérdésünkre úgy vélekedett: a biztonság tekintetében valóban nagyobb garanciát jelentene, ha a profitérdekek nem játszanának szerepet például a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának folyamatában. A szemét azonban a heroin után a legnagyobb üzlet – ezt már mi tesszük hozzá –, éppen ezért a „drákói szigort” ennek megfelelően kellene értelmezni. Illés Zoltán (Fidesz) a katasztrófa kapcsán ismét javaslatot tett a zöldkommandó azonnali felállítására.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
