Továbbra is kérdéses, hogy Medgyessy Péter – ahogy korábban felvetette – maga mond-e le posztjáról, vagy megvárja, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be ellene a koalíciós pártok. Az előbbi lehetőséget azért szeretné elkerülni az MSZP, mert a kormányfő lemondása nagyban erősíthetné az SZDSZ zsarolási pozícióját az új kormányfő kiválasztásánál – vélekedett Giró-Szász András politikai szakértő.
Lemondás esetén ugyanis nem a koalíciós pártok döntik el azonnal az új miniszterelnök személyét, hanem a köztársasági elnök kezébe kerül e jog. Az államfő konzultál a parlamenti pártokkal, majd javaslatot tesz arra a jelöltre, akinek a legnagyobb esélye van, hogy elnyerje a parlamenti többség támogatását.
– Az egyeztetések során az SZDSZ lebegtethetné az új kormányfő személyének az elfogadását annak érdekében, hogy esetleg még több pozíciót kapjon az új kabinetben – mondta Giró-Szász. Hozzátette: a problémát azonnal észlelték a szocialisták, és emiatt vetették fel rögtön az SZDSZ számára szűkebb mozgásteret biztosító konstruktív bizalmatlansági indítványt.
Giró-Szász András szerint most már csupán az a kérdés, hogy a támogatók nélkül maradt Medgyessy Péter sértődöttségében nem megy-e el odáig, hogy még az augusztus 27-i parlamenti ülésnap előtt bejelenti lemondását a miniszterelnöki posztról.
Menetrend. A Magyar Köztársaság alkotmánya szerint a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament. A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kabinet.
