A PSZÁF honlapján is publikált elemzés megállapítja, hogy a kihelyezett pénzügyi kölcsön mértéke minden országban elmarad a meghitelezett lakóingatlan értékétől. Ennek oka: a pénzintézetek így védekeznek a csökkenő ingatlanárak kockázata ellen, valamint ezáltal teremtenek fedezetet a zálogtárgy esetleges értékesítésekor „fellépő” költségekre, s az esetleges veszteségekre. A felügyelet anyagából kiolvasható, hogy a magyarországi bankok a forgalmi érték és a hitelbiztosítéki érték közötti különbség fő okaként jellemzően azt jelölik meg, hogy az adós nem fizetése esetén az ingatlant általában lakottan kell eladniuk, ami az elérhető piaci értéket nagymértékben csökkenti.
A tanulmány aláhúzza, hogy a magyar lakáspiacon évtizedes depressziót követően 2000-ben 80-90 százalékot elérő árrobbanás alakult ki, majd két éven keresztül öt százalék körüli áremelkedés volt. 2003-ban a támogatott lakáshitelezés ismét felpezsdítette a fővárosi lakáspiacot, amelynek nyomán az árak kevéssel tíz százalék fölötti mértékben emelkedtek.
A PSZÁF anyaga szerint több oka is van annak, hogy Magyarországon alacsonyabb a hitelfedezeti ráta, mint az EU fejlettebb államaiban. Például Magyarországon a lakásbérlet sokkal ritkább, bérlakáspiac pedig nem is „létező” kategória. Hazánkban az átlagos lakáshitelek kamatterhe 13-14 százalék, szemben az eurótérség öt százalék körüli kamatterhével, s az átlagos magyar jutalékteher ugyancsak jelentős mértékben meghaladja a szokásos európai szintet. Ez pedig „bővíti” a fedezetigényt, a zálogtárgy realizálható értékének ugyanis nem csupán a hitel tőkeösszegére, hanem a hitelköltségekre is fedezetet kell nyújtania.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
