Számos szakmai szervezetnek, kamarának, minisztériumnak juttatta el a Pénzügyminisztérium azt a tervezetet, amely – legalábbis az érintettek szerint – az adóreform nyomait sem tartalmazza. Ugyanakkor háromszázalékos munkaadói, egyszázalékos munkavállalói járulékfizetési kötelezettséget ír elő az egyéni vállalkozások és betéti társaságok számára.
Sőt, az összes forrásadót emelni kívánja a tervezet – nyilatkozta lapunknak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke, aki elmondta: ugyanakkor az sehol sem szerepel, hogy a forrásadót hány százalékkal emelnék meg. Közölte: összességében az látszik, hogy a tervezetből hiányoznak a beígért adóreform elemei, s az adók csökkentése helyett újabb emelések várhatók. A pénzügyi tárca egyszerűsítés címszóval egyre nagyobb körre kívánja kiterjeszteni 2005-től az adófizetési kötelezettséget.
Mint mondta: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény rendelkezik a köznyelvben csak szolidaritási járulékként ismert kötelezettségről. Jelenleg ezt nem kell megfizetniük az egyéni vállalkozóknak, a bt.-ktől személyes közreműködésért javadalmazásban részesülőknek, illetve utánuk a társaságnak. Ugyanakkor az érintettek nem jogosultak munkanélküli-ellátásra. Amennyiben viszont a pénzügyi tárca jövőre az általánosan, azaz az egyéni vállalkozók által is fizetendő kötelezettségek közé emelné a munkanélküli-biztosítási ellátás fedezetére szolgáló háromszázalékos munkaadói járulékot, akkor az érintettek is jogosultak lennének a munkanélküli-ellátásra.
Vadász Iván végezetül kiemelte: úgy tudják, nem készült hatástanulmány a várható módosítások következményeiről, így nem tudni azt sem, mennyi pluszbevételt eredményeznének az emelések. Ugyanakkor azzal nem foglalkozik az előterjesztés, hogy 2005. június 30-án lejár a kényszervállalkozásokra vonatkozó moratórium, ami pedig komoly adózási kérdéseket vet fel.
Várhatóan a következő hónapban derül ki, Brüsszel engedélyezi-e a kisvállalkozások számára a múlt évben elindított adónemet, az egyszerűsített vállalkozásai adót. Az Európai Unió azért vizsgálja ezt az adónemet, mert a vámbevételek mellett a közösségi költségvetés másik jelentős bevételi forrását az uniós tagországok általános forgalmiadó-befizetésének százalékában meghatározott összeg jelenti. Az úgynevezett harmonizált áfaalap fél százalékát kell az unió kasszájába befizetni ebben az évben. Szakértők szerint Brüsszel engedélyezi majd a kedvezményes adónem fennmaradását, de módosítani kell a jelenle-gi egyszerűsített adómegállapítási rendszert.
A kamara csökkentené az áfát. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a kétkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését támogatja 2005-től. Javaslatuk szerint a 18 és 36, vagy a 20 és 38 százalékos adókulcsok között a választóvonal 2,4 millió forintos jövedelemhatárnál lenne – ismertette Koji László, a BKIK elnöke tegnap. Hozzátette: a kamara álláspontja szerint, mivel az általános forgalmiadó-kulcsok jelenlegi magas szintje rontja a magyar gazdaság versenyképességét, így annak legmagasabb kulcsát 2006-tól 20 százalékra kellene csökkenteni, ezt követően pedig, az EU áfa-elszámolási szabályainak várható változásával párhuzamosan, 15-16 százalékra. A BKIK elnöke kiemelte: célszerű lenne a munkáltatót terhelő, négyféle járulék alapjának egységesítése, ezek egy adónemkódon történő, egyösszegű bevallási és befizetési lehetőségének megteremtése. (MTI)