Egyelőre késik a szüret. A csapadékos, hűvös nyár miatt bekövetkezett „lemaradás”, amely hátráltatta az érési folyamatokat, a tavalyi nagyon korai kezdéshez képest 10-12 nap. Így augusztus 20-a táján várhatóan csak a nagyon korai és a csemegefajták szürete kezdődhet meg – tájékoztatta lapunkat Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkárhelyettese. A termésvárakozásokról elmondta: a mennyiség meghaladja a tavalyi szintet, jelenleg a négymillió hektoliternél némileg nagyobb bormennyiséggel számolnak. Egyes borvidékeken, többek között Tokaj-Hegyalján, bőséges termésre van kilátás, ennek ellenére nem kell rekordterméssel számolni. Persze ez a mennyiség is több annál, amit a borászok biztonsággal el tudnak helyezni borként a pincékben.
A hazai borfogyasztás 2,8-
3 millió hektoliter, azaz éves szinten 28-30 liter az egy főre eső borfogyasztás, ami csökken, akárcsak az export.
Emiatt – folytatta a szakember – ösztönözni kell a szőlő nem borként való feldolgozását, akár úgy, hogy étkezési szőlőként értékesítsék a termelők a szőlő egy részét, akár a mustsűrítés segítségével, esetleg az önkéntes lepárlás támogatásával. Utóbbi két tevékenységhez uniós támogatás is igényelhető – tette hozzá a főtitkárhelyettes, aki az önkéntes terméskorlátozást is megemlítette mint a felesleg kezelésének egy módját. – Minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, illetve mérlegelni kell, amivel a borpiac belső feszültségét mérsékelni lehet – hangsúlyozta Horváth Csaba.
A szőlőtermés minőségéről még korai nyilatkozni, annyi azonban bizonyos, hogy a tavalyitól eltérő karakterű lesz az idei bor, alacsonyabb cukorfokkal kell számolni, valószínű, hogy élénkebbek lesznek a savak, s ez a szőlők elsődleges karakterét hangsúlyozza majd, de az őszi időjárás is sok mindent befolyásol még a későbbiekben. Emellett – ismertette Horváth Csaba – figyelni kell a növényegészségügyre, mert kellő védekezés hiányában a szürkepenész és a peronoszpóra akár jelentősebb kieséseket is okozhat.
A külföldi borok várt dömpingje elmaradt, arányuk kicsit emelkedett, de érdemben nem befolyásolta a piacot, s valószínűleg a későbbiekben sem befolyásolja – ismertette Horváth Csaba, aki a piaci feszültségek közé sorolta a sokat bírált törkölyrendeletet is. Úgy vélte, az idei négymillió hektoliteres termés mellett 72 ezer tonna megsemmisítendő törköly keletkezik, de a hazai lepárlókapacitás csak valamivel több, mint 40 ezer tonna.
Ez azt jelenti, hogy ha a fennmaradó mennyiségből kivonjuk a kedvezményezetteket, akiknek nem kötelező a lepárlás, akkor még mindig marad 12 ezer tonna törköly, amit kapacitás híján nem lehet feldolgozni. Akkor sem, ha a termelők teljesítik az általuk sokat bírált rendeletet. Egyszerűen azért, mert a jogalkotó nem teremtette meg az átvétel feltételeit. Ha pedig a termelők saját hibájukon kívül nem tudják teljesíteni a kötelezettségeket, s emiatt veszteséget szenvednek, akkor az agrártárca perek sokaságára számíthat – fejtette ki a szakember.
Ismeretes, az egyetlen jelentős törkölylepárló hely Kunfehértón van, ide kellene beszállítaniuk a termelőknek saját költségükön az ország minden részéről a törkölyt. Az FVM egyelőre tartja magát a rendelethez, mondván, a lepárlás uniós előírás, és csak az első évben számít emiatt piaci feszültségekre. A felháborodások nyomán azonban tárgyalásokat kezdett a kérdésben Brüsszellel.
Kulja András álhírt terjeszt, akcióba lépett a Zebra
