Kicenzúrázott Jézus és felperzselt templomok – döbbenetes adatok a friss keresztényellenes bűnügyi statisztikából

Az egyre gyengülő Európa a tolerancia jelszavával egyre látványosabban mond le keresztény identitásáról, miközben világszerte több mint háromszázmillió keresztényt ér üldözés, figyelmeztet Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. A szakértő szerint ami ma Nyugat-Európában zajlik, az nem vallási semlegesség, hanem kulturális önfelszámolás.

2025. 12. 14. 6:05
Egy kereszt és egy francia nyelvű biblia Fotó: Nicolas Guyonnet Forrás: Hans Lucas/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A keresztény vallás veszélyben. Az adventi időszakban különösen élesen rajzolódik ki az a folyamat, amely során Európa a „tolerancia” és a „semlegesség” nevében saját legszentebb ünnepétől is igyekszik megszabadulni. Rómában egy állami óvodában már nem tartanak karácsonyi ünnepséget, mert nem kizárólag keresztény gyermekek járnak az intézménybe. Padovában kihúzták Jézus nevét a karácsonyi énekekből, nehogy bárkit sértsen. Svédországban pedig egy állami vállalat körlevélben kérte dolgozóit arra, hogy mellőzzék a „Boldog karácsonyt!” köszöntést, mivel az sértő lehet a nem keresztény munkatársak számára.

keresztény
Illusztráció (Forrás: X)             

Mindez nem más, mint Európa kulturális végjátéka. A kontinens, amely a keresztény értékrend talaján hozta létre a világ első egyetemeit, kórházait, könyvtárait, és megteremtette a modern európai kultúra alapjait, ma módszeresen számolja fel mindazt, amiből mindez kinőtt. 

A vallási és kulturális önazonosság helyére olyan jelszavak léptek, mint a „sokszínűség”, a „semlegesség” és a „tolerancia”, miközben egyre kevesebben merik kimondani Krisztus nevét – paradox módon éppen karácsonykor.

A jelenség nem elszigetelt. Az Európai Keresztényekkel Szembeni Intolerancia és Diszkrimináció Megfigyelőközpontja (OIDAC Europe) friss, a 2024-es évet feldolgozó jelentése szerint 2211 keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak Európában egyetlen év alatt. 

A vandalizmus, templomrongálások, szobordöntések és gyújtogatások mára mindennapossá váltak, miközben a keresztény közösségek társadalmi és kulturális marginalizációja folyamatosan erősödik.

Keresztények veszélyben

Amikor az üldözött keresztények helyzetéről beszélünk, látnunk kell a globális valóságot is: a kereszténység ma a világ legszélesebb körben üldözött vallása

– mondta lapunknak Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára.

Világszerte több mint háromszázmillió keresztény él olyan országokban, ahol különböző szintű üldöztetésnek, diszkriminációnak, rendszeres zaklatásnak vagy akár fizikai erőszaknak vannak kitéve

– tette hozzá.

Az üldöztetés formái eltérők

A Közel-Keleten és Afrika egyes térségeiben a radikális iszlamista csoportok terrorja jelenti a legnagyobb fenyegetést, míg Ázsiában – Észak-Koreában, Kínában, Indiában vagy Pakisztánban – állami vagy társadalmi nyomás alatt sorvadnak el a keresztény közösségek. Sok helyen a hívők már nem fejlődésről, hanem puszta túlélésről beszélhetnek.

Fischl Vilmos (Fotó: evangelikus.hu/Kiss Tamás)

Európában ugyanakkor nem fizikai üldöztetésről, hanem kulturális és társadalmi kirekesztésről van szó. A burkolt keresztényellenes retorika, valamint azok a törvényhozási törekvések, amelyek szűkítik a keresztények vallásgyakorláshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogait, egyre több országban jelennek meg

– emelte ki a szakértő.

A legnagyobb ellentmondás pedig az, hogy miközben Európa történetileg keresztény civilizáció, egyre kevésbé érti, támogatja vagy védi saját vallási és kulturális örökségét.

Magyarország segít

A kialakult helyzetben Magyarország kivételes szerepet vállal. Az elmúlt években hazánk intézményesített formában nyújt segítséget az üldözött keresztény közösségeknek Szíriától Egyiptomon át a Közel-Keletig és Ázsia több országáig. A keresztény ösztöndíjprogram révén fiatalok százai tanulhatnak Magyarországon, majd térhetnek vissza szülőföldjükre.

Ezek nem pusztán humanitárius, hanem biztonságpolitikai kérdések is. Ahol a keresztény közösségek megerősödnek, ott stabilabb a társadalom, a segítség helyben történő megadása pedig mérsékli a migrációs nyomást is

– hangsúlyozta Fischl Vilmos.

A támogatás ugyanakkor erkölcsi kötelesség. A magyar társadalom történelmi tapasztalataiból jól ismeri a szabadság korlátozását és az üldöztetést.

Éppen ezért különös felelősségünk van abban, hogy pontos és hiteles információkkal, diplomáciai és humanitárius programokkal, valamint a vallásszabadság mint alapjog következetes védelmével lépjünk fel az európai és nemzetközi fórumokon. A feladatunk továbbra is az, hogy szót emeljünk azok helyett, akiktől elvették a szót

– foglalta össze a szakértő.

Borítókép: Egy kereszt és egy francia nyelvű biblia (Fotó: Hans Lucas/AFP/Nicolas Guyonnet) 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.