A keresztényüldözés fizikai támadásokat, gyilkosságokat, templomrombolásokat is jelenthet. Az Open Doors nemzetközi szervezet 2023-as jelentése szerint a világban csaknem 360 millió keresztény szenved vallási hovatartozása miatt.
2023-ban 2444 dokumentált keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt azonosítottak 35 európai országban, szemben a 2022-es 749 ilyen jellegű cselekménnyel, írta korábban a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Minden hetedik keresztény üldöztetésnek van kitéve világszerte. Egyre gyakoribbak a keresztény szimbólumok elleni támadások, a hívők kirekesztése a közéletből, valamint a kulturális relativizmus által gerjesztett vallási konfliktusok.
A keresztényüldözés megjelenése Európában
Európában számos eset bizonyítja, hogy a keresztények hitük miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. Franciaországban 2022-ben több mint ezer templomot ért vandalizmus, míg az Egyesült Királyságban több keresztény szervezetet zártak ki közéleti vitákból, mert konzervatív értékeket képviseltek.
Az EU Fundamental Rights Agency 2021-es jelentése szerint a vallási alapon történő diszkrimináció eseteinek harminc százaléka keresztényeket érintett.
Az értékválság szintén komoly probléma. A szekularizáció folyamata sok európai országban elérte azt a pontot, ahol a keresztény vallásukat nyilvánosan gyakorlókat gyakran megbélyegzik vagy kirekesztik. Ez különösen igaz az olyan témákra, mint a hagyományos házasságról vagy az abortuszról vallott konzervatív nézetek, amelyek gyakran ütköznek a modern liberális narratívával.
Az Európai Parlament 2020-as határozata a vallásszabadság védelméről kimutatta, hogy a keresztényellenes esetek száma tíz százalékkal nőtt az elmúlt öt évben.
A lángokban álló párizsi Notre-Dame-székesegyház látványa 2019. április 15-én nemcsak a franciákat, de az egész világot megrendítette. A kereszténység egyik legnagyobb jelképe súlyosan megrongálódott: a csúcsa ledőlt, a teteje beomlott. A tragédia a kereszténység legnagyobb ünnepét, a húsvétot megelőző nagyhéten történt.
A szomorú tűzesetnek számos előzménye volt. Franciaországban országszerte hétről hétre tűnnek el keresztény vallási épületek, bontásnak, gyújtogatásnak vagy átalakításnak köszönhetően. A tüzek kétharmada gyújtogatások miatt keletkezik. A keresztényellenes erőszakos cselekmények száma 2008 és 2019 között megtízszereződött az országban. A The European Conservativ hírportál szerint a támadások hatvan százalékáért többségében szélsőbaloldali és sátánista csoportok tehetők felelőssé, a maradék negyven százalékért pedig a radikális iszlamisták.
Franciaországban csak 2018-ban a Christianophobia Observatory 26 olyan tüzet vagy tűzkísérletet számolt össze, amelyek templomokon belül vagy azok közelében történtek, írta a Liberation.
2021-ben már több mint nyolcszáz keresztényellenes incidenst jelentettek Franciaországban. Idén pedig a világszerte hatalmas felháborodást kiváltó párizsi olimpiai megnyitó a legszélesebb nyilvánosság előtt mutatott rá a Franciaországban évek óta zajló keresztényellenességre.
Egy a Christianophobia Observatory által készített, és a közösségi médiában elterjedt térkép a 2010 májusa óta egyre fokozódó keresztényfóbiát és az ebből adódó erőszakos esetek helyszíneit mutatja meg Franciaországban.
„Utolsó figyelmeztetés, a kereszt eltörik”
Európában az elmúlt években a keresztényekkel szembeni bűncselekmények száma drasztikus mértékben növekedett.
Pár példa az elmúlt időszakból:
A saint-mesini Notre Dame de Partout kápolnára olyan iszlamista feliratokat festettek, mint az „utolsó figyelmeztetés”, „megtérés”, „a kereszt eltörik”.
Hadat üzentek már a harangoknak is
Montbéliard in the Doubs-ban, az egykor fontos protestáns fellegvárban korábban napi háromszor is megkondultak a templomi harangok, azonban az önkormányzat számos lakos felháborodására és fenyegetésére (!) reagálva 2022 márciusában úgy döntött, hogy levágja a harangot és így megszünteti a harangozást.
Bordeaux-ban afrikai és arab származású utcai árusok a Saint-Michel-templomból a szentmise végén a teret megáldó papot arabul inzultálták és leköpdösték.
Európa egykori keresztény országai, mint például az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország vagy Németország is manapság már súlyos keresztény- és zsidóellenes atrocitások helyszínei. Lapunk korábban arról is írt, hogy a keresztények és a zsidók Nyugaton nemcsak fizikai támadásoknak vannak kitéve, hanem olykor állami segédlettel is folyik a visszaszorításuk.
2023 januárjában egy dzsihadista megtámadott két katolikus templomot a spanyolországi Algecirasban. A férfi egy machetével megölt egy ministránst és négy embert megsebesített, miközben azt kiabálta, hogy „Allah hatalmas” és „halál a keresztényekre”.
Novemberben Olaszországban megvertek és kiraboltak egy tunéziai keresztény hittérítőt, mert keresztény templomba járt. A támadók tunéziai honfitársai voltak, akik ellenezték az iszlámról a keresztény hitre való áttérését.
2023 márciusában két katolikus apáca a franciaországi Nantes-ban arról számolt be, hogy megverték, leköpdösték és sértegették őket.
Az Egyesült Királyságban 2023 októberében egy keresztény súlyosan megsérült, egy másik pedig meghalt egy késes támadásban. Az első áldozatot, aki az iszlámból tért át a kereszténységre, muszlim lakótársa többször megszúrta, miközben az ágyban feküdt. Az elkövető „hitehagyottnak” tartotta, és ezért „olyasvalakinek, aki megérdemli a halált”.
2024. július 20-án éjszaka a Saint-Paul (Orne) templomot sátánista feliratokkal rongálták meg. A brutális vandálok fejjel lefelé fordított kereszteket és pentagrammákat rajzoltak a templom falára, a homlokzati szobrokat pedig vörös festékkel lefújták. A megbotránkoztató feliratok között a „hamis Isten”, és a „666” szám is szerepelt.
Világszerte hasonló tendencia érzékelhető
A világ más tájain tapasztalható súlyos keresztényüldözés nemcsak a hívők, hanem az európai társadalmak számára is figyelmeztetésül szolgálhat. Nigériában, ahol az Open Doors éves jelentése szerint 2022-ben több mint ötezer keresztényt gyilkoltak meg, a Boko Haram és az Iszlám Állam nevű terrorszervezetek jelentik a legfőbb fenyegetést. Az International Christian Concern (ICC) beszámolója részletesen dokumentálja ezen csoportok brutális tetteit, köztük templomok felgyújtását és tömeges gyilkosságokat.
Pakisztánban több mint száz keresztényt vádoltak meg blaszfémiával az elmúlt évtizedben, amely gyakran halálbüntetést von maga után. Észak-Koreában pedig a keresztények a világ egyik legbrutálisabb üldöztetésének vannak kitéve. Az Open Doors jelentése szerint a vallási hovatartozásuk miatt gyakran munkatáborokba hurcolják és embertelen körülmények között tartják fogva őket és kegyetlen bánásmódban részesülnek.
A keresztény hit gyakorlása teljesen titokban történik, mivel már egy Biblia birtoklása is halálbüntetést vagy internálótábort vonhat maga után. A becslések szerint több ezer keresztény szenved ezekben a táborokban, és családjaik is súlyos retorzióknak vannak kitéve.
Szíriában az idei adventi időszakot a keresztények bizonytalanság és félelem közepette élték meg. A keresztény közösségeket az új iszlamista vezetés fenyegeti, míg a hívők a hagyományaik fenntartásáért küzdenek. Szíriában az Aszad-rendszer bukása után a keresztény közösségek olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.
Az európai keresztényüldözés már nem csupán vallási, hanem kulturális és társadalmi kérdés is, amely a kontinens identitásának alapjait érinti. Ha Európa nem képes megvédeni saját vallási és kulturális örökségét, az nemcsak a keresztény közösségekre, hanem a demokratikus értékek egészére is súlyos következményekkel járhat. A múlt tanulsága, hogy a szabadságot és a hitet csak akkor őrizhetjük meg, ha készek vagyunk kiállni érte, bármilyen formában is fenyegeti a szekularizáció, az intolerancia vagy a közöny.
Európa jövője azon múlik, hogy hajlandó-e felemelni a szavát az igazságért, és felismeri-e, hogy a keresztény értékek védelme nem csupán a hívők, hanem minden szabadságszerető ember ügye.
