Támadás alatt a kereszténység Franciaországban

Rejtélyes tűzesetek, Molotov-koktélok, sátánista szimbólumok és egyre terjedő kereszténygyűlölet. Az elmúlt esztendőkben már közel ezer keresztényellenes incidenst jelentettek évente Franciaországban.

2024. 08. 12. 12:35
France paris area listed world heritage unesco ile de la cite notre dame
Franciaország, Párizs, az UNESCO által a világörökség részeként nyilvántartott terület, Ile de la Cite, Notre-Dame katedrális, a nagy tűzvész, amely a katedrálist pusztította 2019. április 15-én. Fotó: Hemis via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Franciaország-szerte hétről hétre tűnnek el keresztény vallási épületek bontásnak, gyújtogatásnak vagy átalakításnak köszönhetően. A tüzek kétharmada gyújtogatások miatt keletkezik. A keresztényellenes erőszakos cselekmények száma 2008 és 2019 között megtízszereződött az országban, írt erről korábban a V4NA hírügynökség.

A The European Conservativ hírportál szerint a támadások 60 százalékáért többségében szélsőbaloldali és sátánista csoportok tehetők felelőssé, a maradék 40 százalékért pedig a radikális iszlamisták.

 

Elhamvadó vallási örökség
 

Edouard de Lamaze, a vallási örökségek megfigyelőközpontjának vezetője korábban azt mondta, szerinte véglegesen átalakul a francia városok és a vidék látképe, mivel amellett, hogy fogynak a templomok, folyamatosan nyílnak az új mecsetek. 

2019. április 15-én az egész világ döbbenten nézte a tűzvészt a párizsi Notre-Dame-ban, majd közel évre rá, július 18-án a nantes-i Szent Péter és Szent Pál-katedrálisban keletkezett tűz. A két szerencsétlenség között eltelt 15 hónap alatt is több mint húsz egyházi épület lángolt Franciaországban. 

A párizsi székesegyház leégésének okai még mindig ismeretlenek. Nantes-ban viszont erős a gyanú, hogy a tűz eredete minden bizonnyal bűncselekmény volt, éppúgy mint a Notre-Dame égését egy hónappal megelőzően, 2019. március 17-én a párizsi Saint-Sulpice-templomban keletkezett tűzvész esetében is.

France loire atlantique nantes saint peter
Franciaország, Loire Atlantique, Nantes, Szent Péter és Szent Pál-katedrális. (Fotó: Hemis via AFP)

A lángba borult katedrálisok országa

A párizsi Notre-Dame-székesegyház leégésének látványa 2019. április 15-én nemcsak a párizsiakat, a franciákat, de az egész világot megrendítette. A kereszténység egyik legnagyobb jelképe súlyosan megrongálódott: a csúcsa ledőlt, a teteje beomlott. A tragédia a kereszténység legnagyobb ünnepét a húsvétot megelőző nagyhéten történt. Hatalmas szerencse, hogy a gótikus székesegyházat sikerült megóvni a teljes pusztulástól, írta lapunk korábban.

A Notre-Dame leégése után pedig már a dél-franciaországi Bouches-du-Rhône megye egyik templomában keletkezett tűz húsvétvasárnap.

A tűz egy kápolnából indult, és elpusztította a presbitériumot, illetve megsérültek a XVIII. századból származó épület fadarabjai. Nem sokkal később tűz ütött ki a nyugat-franciaországi Nantes székesegyházának belsejében is.

Nantes katedrálisa a gyönyörűen megépített négyszáz éves orgonáról is híres. A lángok a hangszer irányából csaptak ki a főhomlokzat középső ablakán. Az orgona és több színes üvegablak is megsemmisült.

Később tűz ütött ki a kelet-franciaországi Lille-ben, a Szent Péterről és Szent Pálról elnevezett katolikus templomban is, az idegenkezűséget ott sem lehetett kizárni – jelentette 2021-ben a France3 helyi televíziója.

Franciaországban csak 2018-ban a Christianophobia Observatory 26 olyan tüzet vagy tűzkísérletet számolt össze, amelyek templomokon belül vagy azok közelében történtek, írta a Liberation.

2021-ben pedig már több mint 800 keresztényellenes incidenst jelentettek Franciaországban. Egy 2019-es felmérés szerint a francia lakosság 48 százaléka katolikusnak, négy százaléka muszlimnak, egy százaléka zsidónak vallotta magát, 34 százalékuk pedig ateistának vallotta magát. Más tanulmányok azonban azt sugallják, hogy a muszlimok aránya ennél magasabb, írta a Catholic Herald. A februárban közzétett és a CheckNews által feldolgozott hivatalos számlálás szerint a Belügyminisztérium 2018-ban „1063 keresztényellenes cselekményt” rögzített. Március végén a Le Figaro nyilvánosságra hozott egy jelentést a csendőrségtől, amely 877 káresetről és rongálásról számolt be. 2018-ban 129 lopás történt katolikus imahelyeken.

A katolikus templomok ma már sajnos egyre gyakrabban a vandálok célpontjai. A párizsi székhelyű L’Observatoire de la Christianophobie (Keresztényfóbia Megfigyelőközpont) dokumentálja a keresztényellenes cselekedeteket. A francia belügyminisztérium 2019-ben már 996 keresztényellenes cselekményt regisztrált – átlagosan napi 2,7-et. 

Fokozódó kereszténygyűlölet Franciaország-szerte

Egy, a Christianophobia Observatory által készített, és a közösségi médiában elterjedt térkép jól szemlélteti a 2010 óta fokozódó keresztényfóbiát Franciaországban.

A Snopes amerikai tényellenőrző webhely  2019. április és 2024. július között többször is ellenőrizte ezt a térképet, ami az összes, olyan tevékenységet dokumentálja – vandalizmust, lopást, gyújtogatást, egyéb erőszakot –, amelyek a keresztény templomok, temetők és épületek ellen irányultak.

Azt is meg kell jegyezni, hogy bár ez a térkép néhány viszonylag súlyos bűncselekményt dokumentált, mint például a gyújtogatás vagy a templomszobrok ledöntése, de több jelölés graffitivel kapcsolatos incidensnek felelt meg.

Lapunk az alábbi térképen a nagy port kavart katedrálistüzek kapcsán az elmúlt években leégett vagy felgyújtott francia templomokat gyűjtötte ki a teljesség igénye nélkül.

Fotó: Magyar Nemzet

„A jó templom égő templom”

A tüzek mellett azonban számos egyéb atrocitás is éri a templomokat és a keresztény jelképek elleni támadások is egyre fokozódnak Franciaországban.

Öt méter hosszú, egy méter magas transzparenst tettek az ariège-i Foix-ban, a felújítás alatt álló Saint-Volusien apátsági templomra, melynek felirata ez volt:„ A jó templom égő templom”. 

2022 márciusában a vandálok célpontja az aube-i Romilly sur Seine-templom volt. A Szűzanya gipszszobrát a földön összetörve találták meg, valamint felgyújtották a templom dokumentumait is.

Sátánista és anarchista feliratokat festettek a nantes-i a Szent Miklós-templomra, valamint horogkeresztet és különféle szimbólumokat 2022 márciusában a Saint-Ondras- templomra Isère északi részén, és a dauphinéi Abrets kollégium falára is. A manche-i Coutances-i székesegyház homlokzatára fekete festékkel, szintén sátánista jellegű feliratokat írtak ismeretlen elkövetők.

Szintén 2022 tavaszán a tabernákulum betörését észlelték a Saintes melletti Courcoury-templomban. A plébános szerint „sátáni célból” elvittek egy értékes ostyatartót is. A Reunion média olyan sírásókkal készített interjút, akik a Saint-Denis-i keleti temetőt gondozzák. Ők elborzasztó megszentségtelenítésekről és sátáni vagy voodoorituálékról számoltak be.

Februárban egy férfi arabul sértegette és leköpte a bordeaux-i Saint-Michel-templom egyik papját. Később kiderült, hogy a francia bíróság ezt a korábban elítélt, de több éve szökésben lévő személyt e tettéért mindössze állampolgársági tanfolyammal szankcionálta. Fontainebleau-ban pedig mindössze három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy katolikus temetőben 67 sírt megrongáló férfit. 2022. január 25-én letartóztattak egy 48 éves férfit, aki a blois-i Szentháromság-bazilikában Koránnal és egy hosszú késsel a kezében a papot kereste. 

A francia hatóságok szerint ez sem bűn, az ügy nem terrorizmus.

2022 elején a párizsi Saint-Esprit-templomban egy férfi megragadta a szentelményt úrvacsora közben, azt összetörte és a földre dobta. A megszentségtelenítésnek minősülő cselekmény a hívekben hatalmas felháborodást váltott ki. 

A gonosz hatalmai felszabadulnak, ez egy módja annak, hogy próbára tegye az egyházat, hogy bízzon Istenben, és emlékezzen arra, hogy Krisztus legyőzte az ördögöt

– nyilatkozta később a plébános.

2021 decemberében mintegy 30 papra és egy körmenet résztvevőire támadtak Nanterre-ben csuklyás fiatalok. 

Hitetleneknek nevezték őket: azt kiabálták „ez Allah országa” vagy hogy „a Koránra elvágom a torkotokat, kufárok”.

A 2007. június 17-én készült kép a nyugat-franciaországi Loqueffretben a XVI. századi Croix-kápolna belsejét mutatja, amelyet egy bűntűz részben megsemmisített. A nyugat-franciaországi rendőrség június 18-án egy sátánista csoportra vadászott, amelynek tagjairól úgy vélik, hogy felelősek egy XVI. századi kápolna hétvégi felgyújtásáért, valamint egy sor támadásért más keresztény helyszínek ellen (Fotó: AFP/Fred Tanneau)

Már semmi sem szent

A francia „gótikus” kritikusok által üdvözölt svéd sátánista művész, Anna von Hausswolff 2021 végén éppen a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe előtti napon lépett fel a nantes-i a Notre-Dame de Bon Portban. A semmit és senkit nem tisztelő nő később a közösségi oldalakon „homofóboknak, royalistáknak, szélsőjobboldali anarchistáknak ” nevezte a tiltakozókat. 

2021 nyarán több alkalommal emberi ürüléket találtak a calvadosi Vire-templomban. 

„Ez nyilvánvalóan szándékos és ismételt rosszindulat” – mondta Francois Lecrux atya, a plébánia lelkésze. 

A fenti példák messze nem teljesek. A kereszténység elleni erőszakos cselekedetek száma egyre nő. A L’Observatoire de la Christianophobie (Keresztényfóbia Megfigyelőközpont) honlapja 81 oldalon keresztül sorolja a francia keresztény egyházi létesítmények elleni támadásokat, tűzeseteket, lopásokat és a papok elleni erőszakos támadásokat. 

Borítókép: Franciaország, Párizs, az UNESCO által a világörökség részeként nyilvántartott terület, Ile de la Cite, Notre-Dame-katedrális, a nagy tűzvész, amely az épületet pusztította 2019. április 15-én (Fotó: Hemis/AFP)


 



 



 



 



 



 



 



 



 



 



 



 



 



 



 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.