Eddig ez a téma a hazai viták tárgya volt, most azonban fordulat állt be a külföldi hivatalos tényezők megjelenésével, írja az újság, Brüsszelt és Washingtont is említve. Minden oka megvan tehát Belgrádnak, hogy elgondolkozzon, hogyan uralja a továbbiakban a helyzetet.
Két fontos oka is van erre, s mindkettő az igen keserű tapasztalatokon alapszik. Az első, hogy a vajdasági nemzetiségek közötti valamikori példás viszonyokat kikezdte az a szindróma, amelyet Dél-Szerbiában vagy a volt Jugoszlávia nyugati részeiben már megtapasztaltak. Ott is jelentéktelen dolgokkal kezdődött, hogy aztán szörnyűséges háborúba és bűnözésbe torkolljon. A másik ok a nemzetközi közösség, amelynek tevékenysége hasonló helyzetekben általában frusztrálja a szerb politikát és Szerbia lakosságát is. A rossz tapasztalatok tehát arra sarkallnak, hogy ezeket a helyzeteket elkerüljék, írja a belgrádi lap. Budapesttől pedig azt várják el, hogy a megoldás része legyen, ne a problémáé. Egyformán veszélyes lenne a probléma felnagyítása vagy kisebbítése, idézi a lap Ljajic kisebbségi minisztert, s hozzáteszi, ezt mindig könnyebb mondani, mint elérni, de más járható út ezenkívül nincsen, fejezi be vezércikkét a Danasz.
Vitát kezdeményez az MSZP. A vajdasági magyarellenes atrocitások ügyének szeptemberi megtárgyalását kezdeményezi az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése elnökénél, sürgősségi vita keretében. „Az az érzésünk, hogy a szerbiai vezetés nem tett megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek a támadások ne folytatódjanak” – mondta Gedei József (MSZP), a munkacsoport és az ET parlamenti közgyűlése magyar delegációjának tagja. (MTI)
