Harmadszorra is nemet mondunk a cementgyárra – ígérik a cementgyár és a bánya bővítését ellenző bükkösdi civil szervezetek, amelyek tegnap a pécsi területi választási bizottság előtt demonstráltak amiatt, hogy a kérdésben tartott népszavazás eredményét egy jogilag még nem is létező szervezet kifogásai alapján megsemmisítették. A kérdésben nyomásukra nemrégiben népszavazást írt ki az önkormányzat, a beruházás ellenzői cirka 170 szavazattal győztek. Ám a referendumot érvénytelenítették. A kérdésről vasárnap újra népszavazást tartanak.
A cementgyár ügye a végletekig megosztotta a helyieket és a környékbelieket is. Sokan pénzt, munkalehetőséget remélnek a Strabagtól, és a cementgyár ellenzőit boldogulásuk legfőbb akadályának tartják. Az indulatok odáig fajultak, hogy tettlegességre is sor került, Huber Pált, a Zöld Völgyért Egyesület aktivistáját a nyílt utcán megtámadta Bartalovics János önkormányzati képviselő, mivel a férfi fényképeket készített a megismételt népszavazás előtt megkezdett útfelújítási munkákról. De inzultáltak két fiatalt is, akik a Zöld Völgy szórólapjait osztogatták. Ugyanis a Strabag sok mindent megígért, ha a helyiek elfogadják a cementgyár megépítését. Elkerülő utat, vasúti szállítást, horribilis iparűzési adót az önkormányzati büdzsébe, gáz- és csatornaberuházást, új munkahelyeket, biztos megélhetést – mindezt úgy, hogy a bányászattal és a cementgyártással nem nő észrevehetően a környezeti terhelés sem, hiszen a legmodernebb technológiát fogják alkalmazni. A második népszavazást megelőző kampány egyre keményebb eszközökkel folytatódott. Névtelen röplapok árasztották el a települést, amelyek riadalmat keltettek, a faluban idegenellenes hisztéria ütötte fel a fejét. „Mit szólnak bele a jöttmentek, a nem idevalósiak a dolgainkba?” Szerda estére forrpontra jutottak az indulatok: a Strabag zártkörű falufórumot hirdetett a bükkösdieknek – mondván, ez az ő ügyük, másnak nincs köze hozzá. A környékbeliek, és azok, akiknek házuk van a településen, érthető módon felháborodtak, hiszen az ő jövőjüket ugyanúgy befolyásolja, hogy épül-e cementgyár, mint a bejelentett lakókét. Kezdetben úgy tűnt, hogy még a baranyai országgyűlési képviselőket sem fogják bebocsátani a zártkörű fórumra. Pichler Imre, a körzet választott MDF-es képviselője a cementgyár ellenzői közé tartozik, a témában többször is hangot adott véleményének. – Erővel át lehet vinni sok mindent – a pénz beszél –, ám szerencsére sokan rájöttek, hogy itt nem az ő munkához juttatásuk a cél, hanem az, hogy a hegyet minél előbb elbontsák, és bezsákolják, eladják. A környezeti kár persze itt marad – mondta el kérdésünkre, hozzátéve azt is: megdöbbentőnek tartja, hogy az előző referendumot érvénytelennek mondták ki. Mint fogalmazott, belekötni sok mindenbe lehet, de ha valahol egy kérdés 170 szavazattal dől el, 7 állítólagosan szabálytalanul begyűjtött szavazatot ügydöntőnek beállítani egyszerűen nevetséges. Mátrai Judit, a Zöld Völgyért Egyesület szóvivője elmondta: a cementgyárpárti, ám jogilag még nem is létező, Bükkösd Holnapjáért egyesület választási csalással vádolta meg az ellenzőket. A népszavazás érvénytelenítése miatti fellebbezésüket a választási bizottság instrukcióinak megfelelő időpontban nyújtották be, a testület másnap továbbította a bíróságnak, ahol azt állapították meg, hogy a háromnapos határidőn túl érkezett be, ezért vizsgálat nélkül elutasították. Ez valójában egy jogértelmezési kérdés, ezért az egyesület panasszal élt a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság elnökénél. Tiltakozó petíciójukat is eljuttatták többek között a köztársasági elnöknek és a házelnöknek is.
Mikes Éva úgy fogalmazott: „Arra emlékeztet ez az egész, mint amikor annak idején a gyarmatosítók üveggyöngyökért megvásárolták a bennszülöttek értékeit” – fogalmazott.
Pichler Imre, Mikes Éva és Körömi Attila bejutása a zártkörű rendezvényre nem volt egyszerű. A baranyai képviselők megjelenése előtt kis híján kitört a verekedés, mivel egy önjelölt tagbaszakadt helyi férfi – szemtanúk szerint – rendőrigazolványt lobogtatva próbálta meg igazoltatni a helyieket, hogy megakadályozza a „jöttment” környékbeliek részvételét. A képviselők némi huzavona után bejutottak a tikkasztóan meleg, zsúfolt terembe, valaki riasztotta a rendőrséget, az igazoltatósdit játszó agresszív férfit „leszerelték”. Az indulatok azonban nem csillapodtak. Huber Pál, aki dokumentálni igyekezett az eseményeket, ismét „kapott” – csak most egy kis lökdöséssel, szitkokkal megúszta a dolgot. Az előadások aztán újabb meglepetéssel szolgáltak. A kampányfórumon – amelyen részt vett Árki Sándor, a Baranya Megyei Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója is –, furcsa dolgok hangzottak el, amelyek felvetik a lehetőségét, hogy a Strabag által beígért elkerülő utat végül nagyrészt az adófizetők állják majd. Mikes Éva tegnap öt kérdést tett fel írásban Csillag István gazdasági miniszternek az elhangzottakkal kapcsolatban, amelyre írásban várja a választ. A képviselő arra kíváncsi, hogy – a Strabag tervezett beruházását övező viták, illetve a bükkösdi népszavazás körüli jogi aggályok ismeretében – tett-e ígéretet a cégnek a bükkösdi elkerülő út megépítésére a Kővári József projektigazgatónak küldött levélben foglaltakon túl. Ugyanis Kővári József arról számolt be szerdán: Csillag István tárgyalásban áll, illetve ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a bükkösdi megkerülő út megépül abban az esetben, ha a falu a cementmű építésébe beleegyezik.
A tájékoztató szerint tárgyalásokon felmerült, hogy a kerülő út állami beruházása a vállalkozások támogatása, élénkítése okából történhet. Mikes Éva ennek kapcsán azt kérdezi a minisztertől, hogy szerinte állami feladat-e egy magáncég beruházása kapcsán biztosan felmerülő környezetterhelés mérséklésének finanszírozása, a költségek meghatározó részének az adófizetők zsebére történő átvállalása? Hátráltathatja-e a miniszter ígérete az egyéb, előre tervezett, vagy nem csak egy jövendőbeli beruházás miatt fontos utak megépülését, vagy rendbetételét?
Árki Sándor ismertette, térképen és terveken demonstrálta a tervezett megkerülő út nyomvonalát, amelynek kidolgozására a fórumon elhangzottak szerint már ez év elején a kht. megbízást kapott. A képviselő arra is szeretne választ kapni, hogy Csillag István helyesnek, illetve megengedhetőnek tartja-e, ha egy állami cég vezető munkatársa szerepet vállal egy népszavazási kampányban. A közútkezelő kht. egyeztetett-e a tárcával az előadottakról, valóban van-e megbízásuk a megkerülő út építésének előkészítésére? Mikes Éva arra is felhívta a miniszter figyelmét, hogy tudomásunk szerint a tervezett cementmű vonatkozásában sem a hatósági engedélyek, sem azok kiadhatóságát lehetővé tevő hatástanulmányok nem állnak rendelkezésre.
Kiszel Vilmos, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke szavaiból egyébként kiderül, hogy ez nem kérdés: – Szomorú, de tudományos, vagy mondjuk úgy, szakmai szempontból nagyon nehéz nyilatkozni a beruházásról, ugyanis álláspontom szerint értékelhető terveket nem készített a Strabag, és ez az igazi gond. Van egy döntés-előkészítő tanulmányuk, van az előzetes környezeti hatástanulmány, amit a gyár hivatalos képviselője önmaga minősített. Igazat mondott, ez valóban nincs kidolgozva. Annyira, hogy a helyszínrajzra egy sablontervet fénymásoltak, anélkül, hogy vették volna a fáradságot és legalább a német feliratokat retusálták volna. Egy baj van, és ez egy komoly jogi aggály: az előzetes környezeti hatásvizsgálat nem tréfa, az egy olyan dokumentum, amelynek alapján a hatóság „ad absurdum” adhat engedélyt. Tehát ha egy gyár képviselője önmaga is becsmérlően nyilatkozik erről a dokumentumról, akkor inkább vonják vissza, és készítsék el rendesen. Ha utat, vasutat terveznek, minimum a nyomvonalat tudni kellene – szögezte le az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke. Mint mondta, ismeri a vidéket, és kételyei vannak, hogy elfogadható elkerülő nyomvonalat ki lehetne egyáltalán jelölni az út számára. Felhívta a figyelmet arra is: a jelenleg is működő bánya tényleges termelése 7–10 ezer tonna között van, de az engedély 150 ezer tonnáról szól most is. A falu megszokott terhelése az egyhuszada annak, amire engedély van. Az engedélyezett terhelést akarják nyolcszorosára emelni. Így durván 150-szeres túlterheléssel kell számolni a megszokotthoz képest, ha megvalósulnak a tervek – mutatott rá.
– Nem igaz például az sem, hogy a szállítás vasúttal is bonyolítható. Magyarországnak jelenleg nincsen egyetlen olyan vasúti állomása sem, amelyik cement fogadására, átrakására alkalmas. Azokat a járműveket, azokat a kocsikat, amelyek cementszállításra készültek, a MÁV eladta. Csak azt tudom megismételni, ha ilyen szinten kidolgozatlan egy anyag, akkor vissza kell vonni, ennek alapján nem lehet döntést kierőszakolni – mutatott rá Kiszel Vilmos. Véleménye szerint Bükkösdön minden fordítva történt, mint a törvény által megszabott rend.
– Sok pénzt elköltöttek a helyi emberek meggyőzésére, és tulajdonképpen egy biankó igent szeretnének, ha ez megvan, akkor szándékoznak komolyabb pénzeket elkölteni például a tervekre meg az engedélyeztetésre. Magyarországon és az Európai Unióban ezt fordítva kell csinálni: először részletes terveket, az uniós direktívák szerint egyébként egymással összehasonlítható, azonos szinten kidolgozott változatokat kell készíteni, és ezeket kell a hatósághoz benyújtani, ezekkel kell elkezdeni a lakossági párbeszédet. Hangsúlyozom: a párbeszédet, nem a kampányt, a meggyőző hadjáratot, hanem az érdekegyeztetést. Ezt a Strabag fejre állította, és ez nagy hiba – vélekedett az elnök.
– Azt kell tudatosítani, hogy az ipari táj értéke csökken, a természeti táj értéke meg nő. Azt kellene megtanulni, hogy hogy lehet az itteni természeti adottságokból jól megélni – vélekedett.
Annak a Strabag által hangoztatott érvnek a kapcsán, hogy a felépítendő, modern cementgyár és bánya semmiféle nagyobb környezeti terhelést nem jelent, kifejtette: – Nem igaz. A cementgyártás technológiája egyszerű ugyan, a környezetvédelmi előírások betarthatók, de drágán. Amikor egy útépítő vállalat ilyen trükköket vet be, hogy először megpróbálja meggyőzni a lakosságot, csak aztán áldoz a tervekre, akkor gyanítható, hogy nem nagyon akarja szórni a pénzt. Egy zsákos szűrő, amit egy ekkora cementgyárra fel kell szerelni, több mint félmilliárd forint, de mire felrakják, egymilliárd fölött van a költség, és ezt elég sűrűn kell cserélni és karbantartani, és ezer más intézkedés van, ami még megdrágítja a védekezést – mutatott rá az elnök.
A Strabag cáfolja, hogy hulladékégetést folytatna az égetőben, erről szándéknyilatkozatot is adott. Ám a helyiek aggályai elevenek. Az aggodalomra minden ok megvan, ezt részben Kiszel Vilmos szavai is alátámasztják. Az elnök ennek kapcsán elmondta: az európai cementipari szövetségen belül azt a célt tűzték ki, hogy a közeljövőben, 2010 körülre el kell érni, hogy a felhasznált tüzelőanyag 60 százaléka alternatív tüzelőanyag legyen. Mint hangsúlyozta, ez nem feltétlenül veszélyes vagy normál hulladék, de az biztos, hogy nem primer fosszilis tüzelőanyag. Mint mondta, a kérdéshez tartozik az is, hogy Európában jelenleg csökken a cementfogyasztás, méghozzá stabilan. Ennek az az oka, hogy nagyon sok betont építettek már be a gazdag országok, nagyjából túl vannak az igényeken, és sok új technológia jelent meg, amely kevesebb anyagot, kevesebb energiát igényel, sok helyen alternatív építőanyagot használnak. Ma Európában 200 kilométerenként van egy cementgyár, de az is sok, a távolságuk várhatóan 300 kilométerre nő a bezárások miatt. Bükkösd térségében 60 kilométeren belül már két cementgyár van. Ha a Strabag felépíti az újat, akkor egy 80 kilométer átmérőjű körön belül lesz három. „Ennyire nem bombázták le a Balkánt. Itt valami nincs rendben” – hangoztatta kételyeit az elnök. A felvetésre, hogy a cementgyárnak esetleg köze lehet a térségbe telepítendő atomtemetőhöz, ahogy azzal egy névtelen szórólap riogatja a népet, arra hívta fel a figyelmet: a közveszéllyel való fenyegetés Magyarországon bűncselekmény.
– Nem tudom, hogy ki lehet, aki ilyen szamársággal kísérletezik. Ezeket a dolgokat összekapcsolni semmilyen szinten nem megalapozott. A helyzetet összegezve hangsúlyozta: komoly törvényességi aggály, hogy az előzetes környezeti hatásvizsgálat nem egy lezárt dokumentum, amire engedélyt lehet adni. Az engedélyezésért pedig teljes mértékben a környezetvédelmi hatóság felel. Ha vonatkozó dokumentumok elkészítése előtt szavaztatják a lakosságot a beruházásról, akkor nem tudják, hogy mire mondanak esetleg igent. Innentől viszont szinte szabad kezet kap a beruházó, ilyen feltételekkel a lakossággal való párbeszéd egyszerű bohózat… amiért drága árat fizethetnek az itt élők és az egész térség…
Vasárnap eldőlhet Bükkösd sorsa. A Strabag képviselői virágzást és jólétet, biztonságot ígérnek, a helyi civilek attól tartanak, hogy romba döntik életüket, tönkreteszik gyermekeik jövőjét. Az aggályokat a szerdai fórum nem oszlatta el. Kiderült, ha a cementgyárat nem is építhetik meg, a követ akkor is elviszik. Ugyanis a Strabag 10 éve megvette a bánya területét. Kérdés, hogy megéri-e, hogy mit akar valójában Bükkösdön a „működő tőke”…
Hulladékmentes cementművek? Az osztrák érdekeltségű Strabag Építő Rt. több mint 25 milliárd forint beruházással évi közel nyolcszázezer tonna kapacitású cementgyárat építene Bükkösd határában. Ehhez egymillió tonna követ kell kibányászni a hegyből. A négy hazai cementmű, ami két cég – a svájci Holcim és a német Heidelberger-Schwenk – tulajdonában van, jelenleg is értékesítési gondokkal küzd az olcsóbb keleti import miatt. A termelési költségek meghatározó eleme a tüzelőanyag. A Strabag közlése szerint kizárólag hagyományos energiahordozóval – barnaszénnel – dolgozna, amit Lengyelországból vagy Dél-Amerikából hozatna. Csakhogy a cementipari szövetség nyilatkozata szerint a versenyképességhez az alternatív tüzelőanyagok használata szükséges. Európában kötelezően a cementgyárakban ártalmatlanítják a veszélyes és normál hulladékok nagy részét. Magyarországon évente 2,75 millió tonna veszélyes hulladék keletkezik. Az EU előírásai szerint hazánkban 2008-ig ebből 190 ezer tonnát égetéssel kell ártalmatlanítani. Kérdés, hogy maradhatnak-e „hulladékmentes” cementművek a jövőben a piaci kényszer és a környezetvédelmi direktívák kíméletlen szorításában. A Strabag cementgyára legkésőbb 2009-ben kezdené meg működését. (Laczik)
