Bár még csak négy hónapja vagyunk tagjai az Európai Uniónak, máris sokszorosára nőtt az unióval kapcsolatos érdeklődések száma. Ezért a BKIK Euro-információs és Dokumentációs Szolgáltató Központ, valamint az Europartner Programiroda útjára indította az Europartner programot azzal a céllal, hogy teljes körű, általános és specifikus tájékoztatást nyújtson a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre kevesebb a pályázati úton elnyerhető hazai pénz, ami pedig van, az bürokratikus, lassú és nehézkes – közölte Koji László, a BKIK elnöke „A csatlakozás kezdeti tapasztalatai” címmel rendezett konferencia megnyitóbeszédében. Az elnök kiemelte: ma még nem kielégítő a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások tőkeellátottsága és likviditása. Ezen nem segít az sem, hogy a magyar pályázati lehetőségek és gazdaságfejlesztési programok nem kezelik külön a kis- és középvállalkozásoktól a mikrovállalkozásokat. Pedig a mikrovállalkozások azok a családi cégek, amelyeknek teljesen mások a lehetőségeik és az igényeik, mint a középvállalkozásoknak.
Az elnök felhívta a figyelmet arra: a mindenkori kormányzati gazdaságfejlesztési programoknak külön kellene kezelniük a mikrovállalkozásokat, hiszen az Európai Unió is ezt teszi. Sőt, mondta az elnök, míg a hazai pályázatokon nincs számukra külön forrás, addig az EU tenderein van.
Koji szerint a másik probléma az, hogy nincs elegendő megfelelő képzettségű munkaerő az EU piacán, s így nem a munkanélküliség növekedésére kell számítani a kis- és középvállalkozói szektorban, hanem éppen munkaerőhiányra bizonyos területeken. A BKIK elnöke az Europartner programról elmondta: azért indították, hogy a mindennapok konkrét tapasztalataiból leszűrt tanulságokat közvetítse az érdeklődők számára az uniós gyakorlatra való átállás fontos időszakában.

Bravó, Kúria, el a kezekkel a zsaruktól!