A republikánus párt alighanem mérsékelt, liberális szárnyát küldi most csatasorba, hogy tovább növelje az elnök szűkös előnyét kihívójával, a demokrata John Kerry massachusettsi szenátorral szemben – állapítják meg amerikai politikai elemzők. A Madison Square Gardenben megrendezésre kerülő konvención ezért olyan sztárok adják meg az alaphangot, mint John McCain arizonai szenátor (Bush ellenfele a 2000-es elnökjelöltségért), Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó vagy Rudolph Giuliani volt New York-i polgármester, akik a republikánus mozgalmon belül az engedékenyebb vonalvezetést testesítik meg például az abortusz vagy a homoszexuális házasságok kérdésében. Giuliani szerepeltetésével persze akarva-akaratlan más húrokat is megpendítenek, hiszen a politikus akkor volt a keleti parti nagyváros vezetője, amikor három évvel ezelőtt bekövetkezett a Világkereskedelmi Központ ikertornyait romba döntő terrortámadás. Az erősen demokrata érzelmű környezetben – ahol szenátor lehetett Bill Clinton korábbi demokrata elnök felesége is – sokan úgy vélik: azzal, hogy a republikánusok ide hozták elnökjelölő gyűlésüket, ki akarják aknázni a 2001. szeptember 11-i borzalmak emlékét.
*
Bár mindezt tagadják az egybegyűltek, úgy látszik, az ország biztonsága áll majd az érdeklődés középpontjában, amelyben a terrorizmus elleni harc sikerességét igyekszenek kidomborítani a politikusok.
A kampány az utóbbi hetekben jelentős sikert ért el, mivel sikerült a korábban néhány százalékkal John Kerrynek kedvező felmérések eredményét átfordítani. A változás azonban azoknak a negatív hirdetéseknek volt betudható, amelyekkel kétségbe vonták John Kerry vietnami katonai szolgálatát olyan veteránok segítségével, akik együtt szolgáltak a demokrata elnökjelölttel. A rámenős, agresszív harcmodor kezdeményezései javarészt Bush legfőbb politikai tanácsadójától, Karl Rove-tól származnak, akinek a nevét a nyilvánosság már sok immorális lépéssel köti össze, de bennfentesek szerint nem kell félteni magát az elnököt sem. A Fehér Ház ura állítólag sokat tanult apja 1992-es újraválasztási kampányának kudarcából és saját szoros győzelméből Al Gore ellen 2000-ben. Egy ilyen taktika sok mindent tartalmazhat, csak azt nem, hogy a hivatalban lévő elnök ül a babérjain, és kizárólag az eredményeire hivatkozik. Busht persze az is szorítja, hogy ilyenekkel nem nagyon büszkélkedhet: Oszama bin Ladent nem sikerült elfogni, Irakban nem ura a helyzetnek Amerika, a gazdaság élénkülése pedig várat magára.
New Yorkban közben folytatódnak a tömegdemonstrációk az iraki háború és a Bush-adminisztráció politikája ellen. Vasárnap már százezrek tüntettek az Együtt a Békéért és Igazságért szervezet kezdeményezésére, amelyet a republikánusok a demokrata párt kinövésének tartanak. A republikánus párti vezetők jelezték, hogy ha bárminemű kilengés történik a konvenció alatt, azért a demokratákat fogják hibáztatni. Ed Gillespie, a párt országos elnöke szerint keskeny a mezsgye a háborúellenes tüntetők, a környezetvédők, a szakszervezeti mozgalmárok és a párt szervezete között.
A tüntetők szakadatlanul áramló tömegében a felvonulók között volt Michael Moore Oscar-díjas filmrendező és Jesse Jackson tiszteletes, fekete polgárjogi harcos. A rendőrség több mint ötven személyt vett őrizetbe azon a címen, hogy a Hetedik sugárút környékén akadályozták a forgalmat. A konvenció delegátusai vasárnap kulturális eseményeken vettek részt. A Broadway egyik színháza előtt a küldöttek tüntetők egy kis csoportjába ütköztek. A tiltakozók „leparazitázták” őket, és azt kiabálták, hogy a szeptember 11-i tragédiát akarják politikailag kiaknázni azzal, hogy New Yorkban rendezik a konvenciót.
Howard nemkívánatos. Felejtse el, hogy találkozni fog az elnökkel, és kész. Ne is jöjjön, mert úgysem találkozik vele – ezt üzente Michael Howard brit konzervatív vezérnek Karl Rove, George W. Bush legfőbb politikai tanácsadója még februárban. A The Sun bulvárlap információja szerint a meglehetősen ritka lépésre azért került sor, mert az amerikai elnöknek nem tetszett, hogy Howard az iraki háború miatt támadta Bush legfőbb szövetségesét, Tony Blair munkáspárti kormányfőt. (Z. G.)
