Két évvel az elhatározást követően tegnap megalakult a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amelyben a társadalom különböző szektorainak képviselői vitathatják meg a hosszú távú nemzetstratégiai kérdéseket. A széles körű konszenzus érdekében helyet kapnak benne az országos szakszervezetek, a gazdaság szereplői, az országos munkaadói érdekképviseletek, a kamarák, a befektetői szféra, a civilek és a tudomány képviselői. A Parlamentben tartott alakuló ülésen Kiss Péter kancelláriaminiszter úgy fogalmazott, a GSZT a társadalmi párbeszéd minőségileg új formája lehet, a mindennapi politikai csatározás feletti nemzeti konszenzuskeresés fóruma. A munkaadói képviseletek sürgették, hogy mielőbb törvényi felhatalmazás, illetve a 2005-ös költségvetésben szereplő finanszírozási összeg biztosítsa a fórum függetlenségét, szakmailag színvonalas tevékenységét. A fórum nem lehet független – hangsúlyozták –, ha titkársága a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik. Az alakuló ülés foglalkozott az Európa-terv eddig kidolgozott fontosabb célkitűzéseivel. Ezzel kapcsolatban a szakszervezetek kérték, hogy a fő célok között szerepeljen a teljes foglalkoztatottság elérése, illetve az, hogy milyen módon és mértékben javítható a magyar társadalom életminősége.
Bár az eddig legmagasabb szintű Országos Érdekegyeztető Tanácsnak két éve nincs alapszabálya, az új fórum már az ötödik olyan testület, amely országos ügyekben egyeztet. A GSZT gyorsabb megalakításával talán több konfliktus is elkerülhető lett volna: itt lehetett volna olyan „nemzeti egyetértést kívánó” kérdéseket megvitatni, mint az egészségügy reformja.
Zelenszkij Trumpot győzködné, a háborúpárti Európa befolyást akar
