A csaknem kilencmilliárdos beruházás során az erőmű négy működő kazánja közül az egyiket alakították át biomassza-tüzelésűvé. Az eseményen jelen volt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is. A beruházó Pannonpower Rt. bizakodó, szerintük a korszerű tüzeléssel megszűnik a káros kéndioxid-kibocsátás.
– A biomassza alapú tüzelés gyakorlatilag két fő tüzelőanyaggal képzelhető el. Az egyik a fás szárú növények energetikai hasznosítása, a másik pedig a lágyszárú növények (például az energiafű, energianád) felhasználása – mutatott rá korábban a cég energetikai igazgató-helyettese, hozzátéve: hazánkban egyelőre a fatüzelés a realitás.
A Pannonpower honlapján olvasható, hogy minimum 90 százalékban használnának keménylombos tűzifát, s a tüzelőanyag 70 százalékát vasúton, 30 százalékát pedig gépkocsival szállítják az erőműbe. – Az erdészetek a törvényileg szabályozott erdőgazdálkodás mellett ki tudják elégíteni a biomasszablokk tüzelőanyag-igényét – magyarázta Braun Attila.
Az országban megindul hasonló fejlesztéseket rossz szemmel nézik a faipari szakemberek. Szerintük lehetetlen helyzetbe kerülnek akkor, ha a hazai erőművek biomasszával akarnak energiát előállítani. Drágul ugyanis a bútoralapanyag, akadozni fog a lakosság tűzifaellátása és az export is – vélik.
Mint arról korábbi írásunkban már beszámoltunk, húsz-harminc százalékkal is növekedhet a tűzifa kitermelése Magyarországon a kormányzat ösztönzésére országszerte útnak induló biomassza-erőművek beruházásai miatt. Miközben Nyugat-Európában a biomassza alatt elsősorban mezőgazdasági hulladékot értenek, nálunk szinte kizárólag az állami erdőgazdaságok keményfáival számol a szakma. Márkus Ferenc, a WWF hazai vezetője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: attól nem fél, hogy elfogynak az erdők, de szerinte nem árt, ha a természetvédelmi szakemberek „felkötik a gatyájukat”.
A környezetvédők korábban rámutattak: a régi, rossz szénerőművek tulajdonosai lobbizták ki, hogy a tűzifával előállított energia is zöldenergiának számítson. Így kötelezően, drágábban veszi meg tőlük az elektromos áramot a Magyar Villamos Művek, s a többi, környezetbarát erőműnek járó támogatást is megkapják. Nyugat-Európában viszont azért támogatják a biomassza-erőműveket, mert azok feldolgozzák a gallyazásból származó erdészeti hulladékot, továbbá a mezőgazdaság hulladékait. Sőt, az energiafű termesztésének ösztönzésével a gazdák megélhetéséhez is hozzájárulnak.

Bravó, Kúria, el a kezekkel a zsaruktól!