Hiányos jogszabályok

Nemcsak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazati jogáról szóló törvény hiánya, hanem a választási törvény pontatlansága is azt eredményezheti, hogy az idén nem kerül sor egyik ügydöntő népszavazásra sem. Cservák Csaba, az Országos Választási Bizottság tagja szerint nem egyértelmű, hogy a november 14-i és 28-i dátumra kiírt időközi választásoknál is figyelembe kell-e venni, hogy előtte és utána 41 nappal nem lehet referendumot tartani. A jogszabály ugyan általános országos választásoknál említi meg a fenti korlátot, ugyanakkor a törvény azt is leszögezi: az időközi választásoknál is az országos voksolás szabályait kell alkalmazni.
A legnagyobb problémát a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazati jogáról szóló törvény hiánya jelenti. Az uniós választáson lehetett ugyan voksolni a más országban tartózkodó magyaroknak, de az csak egyszeri alkalomra szólt. Új törvény nélkül bármilyen szavazás megtámadható lenne amiatt, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nem tudtak alkotmányos jogukkal élni. A politikai erők júniusban már tárgyaltak az ügyben, de a levélben felvetett voksolást a Fidesz nem fogadta el. Két esedékes ügydöntő népszavazás kiírását még mindig megakadályozhatja az Alkotmánybíróság döntése. A kórház-privatizációról szeptemberben dönt a testület, de sokan biztosak abban, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezés sem kerülheti el az Ab asztalát.