Jogállami korrupció

Jelen állás szerint nyugodtan leírhatjuk, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel, legrosszabb esetben a párt rosszalló fejcsóválásával kell számolnunk, perektől nem kell félnünk. „Bizonyítékként” hivatkozhatunk Medgyessy Péterre, akit ez idáig nem citáltak bíróság elé a becsületükre kényes szabad demokraták.
Korrupciógyanús ügyletekben bővelkedik a párt. Ezek egy része a parlamenti jegyzőkönyvben is szerepel, ezért felidézésük nem rágalmazás, hanem közszolgálati tájékoztatás. Korrupciós gyanúra adnak okot Demszky Gábor főpolgármester horvátországi ingatlanvásárlásai, felújítgatásai, a helyi tömegközlekedés nehézségeit áthidaló eredeti megoldásai, Wekler Ferenc hirtelen támadt szőlészeti-borászati elmélyültsége, a neki és verhetetlen családtagjainak juttatott vissza nem térítendő állami támogatások, a reklámcélból ingyen is osztogatott számítógépek kakaóbiztos beszerzése a piaci ár többszöröséért, az autópályák, utak, ösvények és mezsgyék M0-tól 1000-ig tartó építésének folyamatos pályáztatása és szabotálása. Ez mind az SZDSZ, jobban mondva SZDSZ-es személyiségek sara. Kétes tisztaságú akciók, amelyekről lapunk bőségesen beszámolt, de a korrupció vádját konkrétan és egyértelműen először a még hivatalban lévő miniszterelnök fogalmazta meg. Sőt Medgyessy sejtetni engedte, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, mert jól néznénk ki, ha egy kormányfő nem tudna ezeknél többet, szaftosabbakat, súlyosabbakat is. Sajnos a részleteket nem közölte szeretett népével, a közvéleménnyel, így kijelentése üres fenyegetésnek hatott. Akár Salamon Béla szállóigéje: „Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni…” Más kérdés, hogy Medgyessyt ennek ellenére leküldték „Bogdányba”.
Persze nem újdonság, hogy Medgyessy mint felelős miniszterelnök beszél a vakvilágba, ostobaságokat hord össze, képtelen rágalmakat fogalmaz meg. Országértékelő beszédében a Fidesz által előállított ezermilliárdos költségvetési hiányról szónokolt, amelyről akkor nem kívánt bővebben értekezni. Érdekes módon ezt a titokzatos hiányt még a ballib sajtó sem firtatta soha, mintha nem is lett volna. A feltűnő érdektelenség magyarázata nyomorúságosan egyszerű: nem is volt. Még ráutaló jelei sem voltak, ellentétben az SZDSZ korrupciógyanús ügyeivel. Annak idején a Fidesz nem kérte számon a miniszterelnök állítását, annyira átlátszóan és szánalmasan infantilis volt, nem is perelt, mert egyszerűen nem volt mit. Most az SZDSZ szóbeli magyarázatot kért, de nem kapott. Ennek ellenére sem fordult a független magyar igazságszolgáltatáshoz, nyilván tart attól, hogy akad még bíróság, amelyik nem zárkózik el a valóságbizonyítási procedúrától. Márpedig amíg az SZDSZ nem kér törvényes elégtételt, addig mi Medgyessy Péternek hiszünk. Annak a Medgyessynek, akinél – Lendvai Ildikó szerint – az emberi becsület, méltóság, tartás, lelkiismeret szempontjai első helyen szerepelnek. Az önigazoló rajongást hagyjuk meg a puccsista könyöklőknek, mi nem emberi kiválóságai miatt hiszünk Medgyessynek, még csak azért sem, mert sarokba szorítva, kényszerűségből igazat szólt, egyszerűen képesek vagyunk a tényekből levonni a logikus és kézenfekvő következtetéseket.
Magyar Bálint elképzelni sem tudta, hogy mire gondolt a miniszterelnök, amikor ilyen kijelentéseket tett. Felvilágosítjuk az oktatásügyi miniszter urat, hogy a szótár szerint a korrupció nem csak megvesztegetést, hanem közéleti züllöttséget, feslettséget is jelent. Ebben az értelemben az SZDSZ tizenöt éve korrupt párt. Mi több, mindenfajta korrupció felbujtója és haszonélvezője.