Kiváló esély egy ripacsnak

Csak a rend kedvéért tisztázzuk a helyzetet. Egészen véletlenül nem akar miniszterelnök lenni?
– Egészen véletlenül nem. Ez az ambíció különleges tulajdonságokat és motívumokat feltételez. Egy időben nagyon haragudtam az olyan emberekre, akik nem tudtak este elaludni, ha aznap nem lett egy milliméterrel nagyobb hatalmuk.
– Sok ilyet ismer?
– Jó néhányat. Persze ahhoz, hogy valaki miniszterelnök legyen, a hatalom iránti vágy nélkülözhetetlen. Ezt most pozitív értelemben mondom, mert tulajdonképpen szakmai előfeltétel. Nem szeretném azt sugallni, hogy akiben erős a hatalomvágy, az automatikusan rossz ember. Nem az, ha ezeket a vágyait erkölcsi és szakmai korlátok között tudja tartani. Pusztán azzal vádolni vagy lejáratni valakit, hogy szereti a hatalmat, szerintem alapvető tévedés. Egy tagolt és hierarchizált társadalomban, márpedig az európai civilizáció ilyenekre épül, kellenek olyan emberek is, akik a munkamegosztásban a hatalmat gyakorolják.
– Most több jelentkező is van ezen a téren.
– Ez önmagában nem is baj, mármint hogy hatalmi versengés folyik. A probléma abban rejlik, hogy az az ember, aki e pillanatban nyerésre áll, aki majdnem bizonyosan megnyeri majd az MSZP-ben a miniszterelnöki címért zajló versenyt…
– Ki lenne az?
– Gyurcsány Ferenc.
– Tényleg?
– Szerintem a verseny eldőlt. És erről az emberről semmi mást nem tudunk, mint hogy nagyon szereti a hatalmat. Senkinek még csak fogalma sincs arról, hogy Gyurcsány Ferenc valójában mit képvisel, akár erkölcsi, akár politikai, akár szakmai értelemben. Nagyjából csak annyi látható, hogy az anyósa, Apró Piroska által megteremtett politikai és gazdasági befolyását megpróbálja tényleges politikai és gazdasági hatalomra váltani. Ebben az értelemben szerintem ő egy stróman. Másfelől pedig annyi látszik, hogy ebben a sajátos belső kampányban, ami az MSZP-ben zajlik, mindenkinek mindent megígér. Úgy tesz, mint tett az MSZP 2002-ben.
– Az bejött.
– Most is be fog jönni. Persze meglesz az ára is. Mert az ígéreteket előbb-utóbb számon kérik. Gyurcsány Ferenc most a politikai baloldal és az MSZP lehetséges megváltójaként adja elő magát. Ebben az értelemben a lélektani helyzet rendkívül sajátos. A mai kongresszus küldötteinek nagy része 1990 óta ebben a pozícióban van. Ezekkel az emberekkel a párt vezetése sokszor feltörölte a padlót, sokszor használta őket arra, hogy utólag szentesítsenek egy-egy döntést, és most ez a második vonal is lázadó hangulatban van. Bizonytalan, frusztrált, a saját pártvezetésükből kiábrándult emberekről van szó, és Gyurcsány Ferenc most el tudta adni magát mint olyan embert, aki véget vet ennek a korszaknak, és új életet lehel a pártba.
– Kiss Péterrel szemben nem nehéz alternatívát képezni. Ráadásul Kiss Péter egyike volt a puccsistáknak.
– Ennek az árát meg is fizeti majd. De Gyurcsány Ferenc is egyike volt a puccsistáknak, sőt az egész válságfolyamatot ő dinamizálta. Ő bújt elő Medgyessy Péter zsebéből, hogy aztán rögtön el is árulja a miniszterelnököt, mint ahogy mindenkit elárult. És ne lepődjön meg senki, ha pár hónap múlva előáll azzal, hogy a pártelnöki és a miniszterelnöki posztnak mégiscsak egy kézben kell lennie, mert ez lesz a következő projekt, hogy Hiller István bokáját is elkaszálja. A puccsot tekintve Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter között csak annyi a különbség, hogy előbbi jóval kreatívabb a nyilvánosságtechnikák kezelésében, és megérezte, hogy ebben a helyzetben miként tudja magát a megmentő szerepében megjeleníteni.
– A párt vezetésére mindenesetre jól ráijesztett. Nagy a kapkodás.
– Azért van a kapkodás, mert nem bíznak egymásban. Hiszen ebben a vezetésben mindenki elárult már mindenkit legalább egyszer. Ráadásul a folyamatok számukra már kezelhetetlenek, mert Gyurcsány Ferenc kezében vannak. Nem tudnak ráígérni. Kiss Péter belement abba a csapdába, hogy úgymond a tisztességes kampány jegyében nem különbözteti meg magát markánsan Gyurcsánytól. Gyurcsány Ferenc viszont belekényszerítette Kisst abba a verbális mezőbe, hogy a ő múlt képviselője. Innentől Kiss Péter képtelen egy épkézláb politikai alternatívát megjeleníteni. Ráadásul, ahogy végiggondolom Gyurcsány Ferenc mozgatórugóit, ha esetleg Kiss Péter nyerne, a válság akkor sem érne véget.
– Miért nem?
– Mert Gyurcsány Ferenc most akar miniszterelnök lenni, nem 2006-ban vagy 2010-ben. Ennek sok oka van. Részben a személyiségében, pontosabban a személyiségzavaraiban rejlenek, részben azokban az érdekcsoportokban, amelyeket képvisel. Ezek most türelmetlenek, és nem érzik magukat biztonságban, hiszen nagyon sok zavaros ügy van körülöttük, és minél előbb el akarják foglalni a hatalmi pozíciókat. Szóval ha Kiss Péter nyerne, akkor Gyurcsány ott folytatná, ahol abbahagyta.
– Mi röpteti Gyurcsány Ferencet? A képességei, az ambíciói vagy a pénze?
– Mindez együtt. A párt második vonalának a rettegése a hatalom elvesztésétől. A fiatal szocialisták hihetetlen mohósága. A pénze, igen, aminek révén a kormánypárti sajtót könnyedén megvásárolja. Nyilván a hatalomtechnikai tehetsége is, merthogy nagyon ügyesen használja a marketingeszközöket. És végül maga a szituáció, amelyben az MSZP lelkiállapota, vágya az erőskezű vezető iránt és Gyurcsány Ferenc ambíciói találkoznak.
– Majd Gyurcsány Ferenc fogja legyőzni Orbán Viktort?
– Nem kerül ilyen helyzetbe, mert Gyurcsány Ferenccel az MSZP szét fog esni. Ahogy Gyurcsány Ferenc a KISZ-t eltemette, úgy lehet, hogy az a küldetése, hogy az MSZP-nek is megássa sírját, és beletemesse.
– Ez egy nagyon szép gondolat.
– Ez az ember nem tud másképpen viselkedni. Neki és az általa képviselt csoportoknak kizárólag érdekeik vannak. Semmi más.
– Ön szerint mégis megszavazzák a küldöttek.
– Ide kell számítani a lelkiállapotukat is. Ez a közösség elfáradt, bizonytalan, és fenyegetve érzi magát. A vezetői többször becsapták. Például most is. Az elnökség nemcsak abban az értelemben hajtott végre puccsot, hogy Kiss Péter személyében egyetlen jelöltet nevezett meg, hanem abban is, hogy teljesen jogtalanul, mindenféle felhatalmazás nélkül hátrált ki Medgyessy Péter mögül. Két fórum dönthet a kormányfői hatalomról. Az első Medgyessy Péter, aki lemondhat. A második az MSZP kongresszusa, ami megadta Medgyessy Péternek a mandátumot, tehát vissza is veheti. Az elnökség nem tehet ilyen lépést. Szóval ez a zilált helyzet összességében kiváló esélyt ad egy ripacsnak. Hiszen mit lát a szocialista politika második, harmadik vonala? Egy harcos fiatalembert, aki mindenkinek mindent megígér.
– És miért csak ezt látja?
– Ennek egyik oka a kormánypárti sajtó, ahol olyan emberek dolgoznak, akiknek van pszichológiai érzékük és műveltségük ahhoz, hogy egy ilyen embert és egy ilyen helyzetet megfejtsenek. Hogy értelmezzék azokat a jeleket, amikor egy elfáradt közösség erős vezetői kézre vágyik. Ez a sajtó szintén pánikban van, hiszen tudják, hogy 2006-ban Medgyessy Péterrel csaknem menthetetlenül kudarcra vannak ítélve, és ezért inkább bevállalnak egy ilyen húzást.
– Egyébként miért evidencia, hogy Medgyessy Péter harc nélkül távozik? A konstruktív bizalmatlansági indítványt öt-hat hívével el tudja hárítani.
– Én úgy látom, hogy Medgyessy Péter meg van zavarodva. Megsértődött, mérges, sajnálja magát, és nincs világos programja. Nem tudja már kezelni a helyzetet. Mellesleg óriási a lelki terror. Az értelmiségnek észre kellett vennie, hogy egy konkrét politikai puccs részesei. Észre is vették, de most éppen fütyülnek a demokráciára, mert Gyurcsány Ferencben látják a megmentőjüket. A kormánypárti sajtó azonnal átadná Medgyessyt a közmegvetésnek, ha egy ilyen akciót meg tudna valósítani.
– Ezzel nem kockáztat túl sokat. Most éppen leváltják.
– Medgyessy Pétert nemcsak az MSZP vezetői árulták el, hanem az az értelmiségi és médiaközeg is, amely pár napja még a lábai előtt hevert. Nem tartom már képesnek racionális döntésekre. De ha már itt tartunk, az is elképzelhető, hogy a kongresszuson valaki feláll, és megkérdezi: ugyan miért egyértelmű, hogy Medgyessy Pétertől meg van vonva a politikai bizalom? Lendvai Ildikó most jelentette ki a televízióban, hogy Medgyessy Péter kitűnő miniszterelnök volt, de mennie kell, mert az SZDSZ bizalma megrendült benne. Egy küldött megkérdezheti, hogy: mégis, mi van itt? Merthogy Medgyessy Pétertől a politikai bizalmat kizárólag az MSZP kongresszusa vonhatja meg. És ha ezt a bizalmi kérdést nem veszik napirendre, ha nem szavaznak róla, akár vita nélkül is, akkor az egész történet jogilag érvénytelen. Tekintve, hogy kormányzó pártról van szó, az MSZP alapszabálya ebben az esetben gyakorlatilag törvényerejű, mert a pártok működését törvény felügyeli. A bíróság egy per kezdeményezése esetén kénytelen lesz megállapítani, hogy az MSZP nem az alapszabály szerint működik.
– Ha én küldött lennék, engem zavarna ez a helyzet.
– Nagyon sok küldöttet zavar is. De ebben a lélektani helyzetben vélhetőleg mennek a többség után.
– A pártvezetés vajon miért hátrált ki Medgyessy Péter mögül?
– Ezt a forgatókönyvet nem írta meg senki. Adott egy mentálisan rossz állapotban lévő vezetői közeg, amelynek tagjai kölcsönösen már többször elárulták egymást. Ők most rossz valóságismerettel, az erejüket rosszul felmérve hoztak egy rossz döntést, amit Gyurcsány Ferenc azonnal megkontrázott. Az SZDSZ pedig dörzsöli a kezét, mert arra számít, hogy a szétszéledő MSZP-ből vagy a szétszéledő szocialista szavazókból jó sokat begyűjthet majd.
– Még szerencse, hogy Zuschlag János szerint nincs kormányválság.
– Nem gondolom, hogy ezt Zuschlag János szellemi színvonalán kellene megközelíteni.
– Csak tréfa volt. Az MSZP vezetői miért félnek ennyire paranoiásan egy választási vereségtől, miért félnek ennyire a jobboldaltól, hogy ilyen eszeveszett lépésekre képesek? Van úgy, hogy veszít egy párt.
– A válasz valószínűleg már a pszichiátria területére tartozik.
– Kormányzati ciklusának adott pontját tekintve Medgyessy Péter most népszerűbb, mint Horn Gyula vagy Orbán Viktor volt. Miért a dráma?
– Medgyessy Péter nem volt jó miniszterelnök, kritizáltuk, én is, mások is. De a kormány működött, nagy tragédiák nem történtek. Felmérhetetlen a puccsista kör felelőssége, amely személyes érdekei miatt, saját politikai túlélése érdekében válságba döntötte az országot. De már most veszítettek, és tudják, hogy Gyurcsány nekik főleg nem fog kegyelmezni. Szelet vetettek és vihart arattak.
– Nem állíthatom, hogy ön mostanában népszerű lenne az MSZP-ben. Nem gondolja, hogy azzal, amit elmondott, és azzal, hogy éppen ebben a lapban mondta el, csak Gyurcsány Ferencnek használ?
– Azt gondolom, hogy azoknak az embereknek, akik hozzám hasonlóan gondolkoznak, talán adhatok lelki támaszt. Másfelől vannak különleges pillanatok a politikában. Napok óta csak arra tudok gondolni, hogy Arturo Uit megint meg kell állítani. Amikor Gyurcsány Ferenc már nemcsak egy ígéret lesz, hanem elkezd látható módon politizálni, nagyon sokan a fejükhöz kapnak majd. Én pedig nem a jelennek, hanem a jövőnek szeretnék politizálni.
– Ezt joggal mondhatja bármelyik szocialista küldött is. Hogy uraim, rendben van, ez a helyzet, most már mindegy, hogyan jött létre, ezt kell megoldani. Hát mégis, kit válasszanak meg? Hogy fajulhatott idáig a helyzet, hogy kizárólag Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc között lehet és kell választani?
– Úgy, hogy az MSZP vezetése, a pucscsisták minden erkölcsi és politikai érzéküket elveszítették, és minden alap nélkül generáltak egy olyan politikai válságot, amely mindannyiunknak nagyon sokba fog kerülni. Mindenesetre úgy gondolom, hogy Kiss Péter önző hatalmi érdekből ennek az országnak nem fog ártani. Gyurcsány Ferenc pedig fog, saját személyiségi zavarainak következtében, valakiknek a strómanjaként, hiszen hónapok óta már árt, miniszterként és ennek a belpolitikai válságnak a kirobbantójaként, illetve dinamizálójaként. A világ vicce, hogy azért van kormányválság, mert Gyurcsány Ferenc mindenáron miniszterelnök akar lenni. Egyébként meg kell nézni, hogy Gyurcsány Ferenc úgynevezett kormányfői programja semmi másról nem szól, mint a pártról és az ő pártbéli pozícióiról. Mit ígér ő ennek az országnak? Mit tesz azon kívül, hogy a hatszáz küldöttnek felváltva ígérget és fenyegeti őket? Semmit nem tudunk róla. Csak azt, hogy megőrül a hatalomért.
– Márpedig ha most győz, akkor 2006-ban is ő lesz a miniszterelnök-jelölt.
– Nem biztos. Ha az MSZP nem lesz jó üzlet, ha nem látszik jó befektetésnek, akkor Gyurcsány Ferenc eltűnik a párt közeléből. Mint ahogy sehol nem volt addig, amíg az MSZP nem lett jó üzlet.
– Hanem hol volt?
– Gyűjtögető életmódot folytatott.
– És most kik a szövetségesei?
– A centrumban az anyós és a család van. És mivel az elmúlt években az MSZP-ben mindig alkalmi szövetségek köttettek, most neki is alkalmi szövetségesei vannak. Elsősorban az „ifjútörökök”, akik pár hónapja még Kiss Péterre tettek, de most az ígéretek hatására Gyurcsány mellé álltak. Olyan miniszterelnököt fognak a személyében megválasztani, aki el fogja temetni az MSZP-t. Gyurcsány bizonyos értelemben gyermekbetegségnek tekinthető, de nincs ellene védőoltás. Amíg nem kezd el intézkedni, amíg nem derül ki róla, hogy kicsoda valójában, addig mindig egy legenda lesz, és folyamatosan zülleszti szét a pártot.
– Széteshet az MSZP?
– Széteshet. A demokrácia azonban ellensúlyokra épül. Sok százezer tisztességes baloldali ember van ebben az országban, sok tízezer tisztességes baloldali ember van az MSZP-ben, majd a romokon újjászerveződik és felépül egy új párt. Ebben bízom állampolgárként is.