Korlátozott hazai segítség külföldön

Senki nem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri a helyi jogszabályokat, és nem kérhet enyhébb elbánást vagy mentességet cselekedetének következményei alól pusztán azért, mert külföldi állampolgár – figyelmeztetnek a Külügyminisztérium illetékesei. Az életben azonban néha furcsa helyzetek állnak elő, s a jogszabályok alkotói sincsenek mindenre felkészülve.

Párizsban egy héttel ezelőtt őrizetbe vették Wilhelm Pétert, egy magyar hadiipari vállalat tulajdonosát. A férfit csalással vádolják, a körözést ellene egy kijevi bíróság megkeresése alapján adta ki az Interpol. A néhány évvel ezelőtt egy hasonló ügyben már felmentett magyar–svéd kettős állampolgárságú Wilhelm esete korántsem nevezhető hétköznapi bűnügyi történetnek, már csak azért sem, mert a férfi azt állítja, az ukránok ezzel a módszerrel akarják megszerezni az ellenőrzést a vállalata, illetve az általa kifejlesztett biztonsági rendszerek felett.
A Külügyminisztérium állítja, a konzuli szolgálat minden lehetséges támogatást megad a bajba került állampolgároknak, a segítség mibenléte azonban nemcsak Wilhelm Péter esete miatt lehet érdekes, hanem a külföldi hatóságokkal különféle okokból összeütközésbe kerülő több száz magyar állampolgár miatt is. A Külügyminisztérium konzuli és igazságügyi együttműködési főosztályának helyettes vezetőjétől, Takács Lászlótól megtudtuk, 2003-ban 718 magyar állampolgárt vettek őrizetbe külföldön, s ebből 519 esetben lett büntetőügy. A magyar állampolgárok leggyakrabban az engedély nélküli ott-tartózkodás vagy illegális munkavállalás miatt kerültek a hatóságok látókörébe, amit legtöbbször kiutasítással, olykor elzárással büntettek. Ha egy magyar állampolgárral szemben szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja áll fenn, a konzuli tisztviselő segíthet tisztázni a védelem nyújtásához szükséges információkat, tájékoztatja őt a vonatkozó helyi jogszabályokról. A konzuli tisztviselő közreműködik a védelem megszervezésében, és intézi tolmács igénybevételét. A jogerős ítélet után fontos lehet a kiadatás kérdése, ennek lehetőségeiről – ha a jogi lehetőségek adottak – szintén a kozuli tisztviselő ad tájékoztatást. Számos bajba került utazó számolt már be ugyanakkor arról, hogy a magyar illetékesek magára hagyták problémáival. Megesett, hogy a segítségre szoruló a képviseletet föltárcsázva csak az automatával tudott „beszélni”, vagy az ígéretek ellenére hiába várt támaszt. A szolgálat lehetőségei is korlátoltak ugyanakkor, hiszen munkájukat a földrajzi távolságok mellett a jogszabályi környezet pontosan behatárolja.
Az államok többsége a szervezett bűnözés, a prostitúció és az embercsempészet ellen lép fel a legszigorúbban, a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények pedig egyes államokban akár halálbüntetést is maguk után vonhatnak. A helyi jogrendszer szigorát pedig még a legbefolyásosabb konzulok sem tudják enyhíteni.