Mai ülésén valószínűleg nem csökkenti a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Elemzők egy része arra számít, ha csökken is az irányadó kamatszint, annak mértéke igen minimális, 0,25 százalékos lesz. A kutatók másik tábora szerint a tartósan erős forint/euró árfolyam ellenére, csak a hónap közepére várható a kamatcsökkentés: a testület ugyanis kivárja az augusztusi inflációs adatot, csak annak ismeretében dönt. Augusztus 16-án, vagyis a monetáris tanács következő ülésén, 50 bázispontos mérsékléssel számolnak a szakemberek.
Mint ismeretes, a múlt csütörtökön éves csúcsot döntött a forint eurónkénti árfolyama: Budapesten 246,50 forinttal is kereskedtek. Ennek hátterében azonban nem a klasszikus közgazdasági feltételek, vagyis az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése áll, hanem német és angol spekulánsok felvásárlásai – hívják fel a figyelmet szakértők, aki szerint nemzeti valutánk erősödése másodsorban a lakossági devizahitelek elterjedésének köszönhető.
Rövid távon a devizaalapú hitelek kiszoríthatják a piaci forinthiteleket, és versenyt támasztanak az új lakásokhoz nyújtott támogatott kölcsönöknek is, hosszú távon azonban a keresletet csökkentheti a forintkamatlábak várható mérséklése – áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hírlevelében. Az összeállítás ismerteti: a devizaalapú hitelek részesedése jelenleg a teljes lakáshitel-állományból alacsony, de gyorsan nő. Májusban a teljes állomány 1,9 százalékát, 32 milliárd forintot, júniusban már 2,6 százalékát, 45 milliárd forintot tett ki a devizaalapú hitelek állománya. Figyelmeztetnek arra: ha a devizaalapú konstrukciók tartósan megélénkítik a hitelkeresletet és ehhez a bankok megfelelő menynyiségű hitelt tudnak nyújtani, a kialakuló hitelexpanzió fenyegetést jelenthet a pénzügyi stabilitásra.
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le