Még a baloldalhoz húzó romák is csalódtak a felelőtlen ígéretek miatt

A kormányválság óta kitapintható egyfajta elégedetlenség a koalícióhoz eddig közel álló cigány szervezetek körében is. A baloldalinak vagy liberálisnak mondott romák egyre kevésbé vállalják a párt- vagy ideológiai címkéket. Néhány lapunknak tolmácsolt véleményt közlünk az MSZP– SZDSZ-kormány kétévi romaügyi tevékenységéről.

Raffael János, a Rom Som („Roma vagyok”) elnöke, aki a Létminimum Alatt Élők Társasága (LAÉT) cigány munkatársa is, fájlalja, hogy semmi nem történt a cigányság sorsának átfogó rendezésére – ami miatt rosszabb e népcsoport helyzete, mint két évvel ezelőtt volt. A romák 70-80 százaléka nem a létminimum alatt, hanem „ember alatti szinten” él. E méltatlan vegetálás helyszínei természetesen a cigánytelepek, amelyek felszámolásáért– a program zajos beharangozása ellenére – a gyakorlatban semmit nem tett a Medgyessy-kormány. A vidéki roma közösség nem érzékeli, hogy bármi is történt volna szociális hátterük javítására, hosszú távú munkaalkalmuk megteremtésére. Raffael János szerint a Medgyessy-kabinet a többségi társadalom szemléletváltozásán sem munkálkodott, ezért lehetséges, hogy a média nagyobb részében még mindig csak „a rossz oldaláról” mutatják be a cigányságot.
Elhárítja azt a közbevetésünket, hogy a mostani hatalom mégiscsak romaügyi államtitkári szinten foglalkozik a legnagyobb magyarországi kisebbséggel. A Rom Som elnöke szerint Teleki László „csak” cigány származású pártpolitikus. Lehetne nem cigány is, teljesen mindegy, hiszen egy kormánypártot szolgál, a pártérdekek pedig nem mindig esnek egybe egy réteg, egy csoport érdekeivel. Bírálta Raffael a cigány kisebbségi önkormányzati rendszert is, mondván, ezt arra találta ki a nagypolitika, hogy lerázza magáról a saját felelősségét. Hiszen a jogosítványok nélküli helyi roma önkormányzatoknak legfeljebb a kulturális autonómiában lehet szerény szerepük, mint a civil szervezeteknek. De ha megerősítenék is őket, akkor sem tudnák átvállalni az érdemi integrációs és szegénységpolitikát, amellyel adós a kormányzat.
De lehet-e jót remélni cigányügyben egy sokmilliárdos magánvagyonú miniszterelnök vezette kormánytól? Raffael szerint ezt ma még nem lehet tudni. Mindenesetre úgy véli, két évnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy valami legalább elkezdődjék. A legsürgetőbb teendő a Rom Som és a LAÉT értelmezésében a cigánytelepi lét kiváltása volna.
Balogh József, a Magyarországi Cigányok Fórumának (MCF) elnökhelyettese ezzel kapcsolatban kijelenti: nincs annál károsabb, mint amikor a romaügyi államtitkárság olyasmit kommunikál, ami mögött nem áll igazából a kormány. 2003-ban hirdették meg a cigánytelep-felszámolási programot, de csak egyetlenegy helyi telep, az ózdi esetében történt – ráadásul csúfos kimenetelű – próbálkozás a végrehajtásra. Ózd vezetése megegyezett a lakókkal, a helyi kisebbségi önkormányzattal és Teleki László romaügyi államtitkár képviseletével egy komplex programban. Nevezetesen, hogy lakható városrésszé fejlesztik a romos házakból álló telepet, rendezik a lakások tulajdonjogi problémáit. A helyi romák összegyűjtötték a pénzt elmaradt számláik befizetésére. Csak éppen azok a milliók, amelyek folyósítását a romaügyi államtitkárság vállalta magára, nem érkeztek meg több mint egy éve, így a felújításokból nem lett semmi. Balogh úgy tudja, az erős nyári esőzések több hajlékot végérvényesen elmostak. Hogyan lehet felvállalni 417 cigánytelep eltüntetését, ha nincs hatmillió forint egyetlen kisebb telep kérdésének orvoslására? – veti fel az MCF elnökhelyettese.
Balogh József egyébként nagy jelentőségűnek tartja, hogy ebben a kormányciklusban a minisztériumokhoz egy-egy romaügyi referenst rendeltek, és hogy az oktatásügyi és a kulturális tárcának miniszteri biztosa is van. Ezek és a romaügyi államtitkári intézmény fontos kapcsolódási pontokat jelenthetnének a cigány társadalmi szervezetekkel, az Országos Cigány Önkormányzattal és a helyi cigány önkormányzatokkal. Csakhogy eddig – így látják az MCF-ben – igencsak baj volt a referensek és az államtitkár közvetítő szerepével. Ezek feladata az volna, hogy „kommunikálják” a cigányság szervezetei számára a kormány által hirdetett programokat, illetve továbbítsák a romák elvárásait a kormányzat felé. Ez az, ami Balogh szerint nem valósult meg. Az MCF elnökhelyettese úgy vélekedik, az államtitkár sokszor éppenséggel akadályt gördített a cigány kívánalmak teljesülése elé. Példaként a hiányzó középszintű kisebbségi önkormányzatokat pótolni hivatott – csak idén augusztusban megnyílt – megyei irodák ügyét említette, állítva, hogy a fenti ok miatt késett egy évet az irodahálózat működésbe lépése. A késlekedés miatt az idei uniós és belföldi pályázati lehetőségektől is elesett a roma társadalom.
A Medgyessy-kormány két évére visszatekintve Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke egyrészt örömtelinek látja, hogy középtávú intézkedéscsomag született, továbbá hogy az önálló romaügyi államtitkárság létrehozásával kormányzati szintre emelkedett a romaügyi teendők képviselete. Viszont nehezményezi, hogy menet közben – tavaly – „eltűnt” az államtitkár alól a saját hivatala, nem látszik, hogy a most már mindössze néhány munkatárssal dolgozó Teleki Lászlónak jelenleg mi a szerepe, és mi lesz később, a kormányzati struktúrában. Más kérdés Kolompár szerint, hogy az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal januártól egy szerinte jól működő romaügyi igazgatóságot működtet.
Az Országos Cigány Önkormányzat már több mint egy hónapja megállapította, hogy a szaktárcák csak a nyár folyamán elkészült, ez évre szóló romaügyi akciótervei túl általánosak – említ egy másik súlyos gondot az OCÖ-elnök, hiányolva a konkrét javaslatokat és azt, hogy kiderüljön, mire mekkora összeget szán az adott minisztérium. Kolompár sürgeti, hogy a cigányügyi tárcaközi bizottság szeptemberben foglalkozzék ezzel a megalázóan elhúzódó üggyel.