Konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be az MSZP és az SZDSZ Medgyessy Péter miniszterelnök ellen, utódjaként valószínűleg Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminisztert nevezik majd meg. A két koalíciós párt augusztus 26-ig nyújtja be a bizalmatlansági indítványt, amiről szeptember 6-án szavaz majd a parlament – tájékoztatott csütörtökön Kovács László, az MSZP elnöke a párt elnökségi ülését követően, Szili Katalin elnökhelyettes, házelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető jelenlétében.
Medgyessy Péter csütörtök délelőtt az SZDSZ és az MSZP vezetőivel folytatott konzultációt követően rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy estig adott határidőt a szabad demokratáknak arra: erősítsék meg a bizalmat a miniszterelnök iránt. Ellenkező esetben augusztus 26-ig teremtsék meg a feltételeit az új kormányfő választásának, máskülönben augusztus 27-én írásban jelenti be lemondását. Medgyessy azzal indokolta döntését, hogy a bizalmatlanság légkörében nem lehet kormányozni. Emlékezetes: előző nap a kabinetátalakításról szóló miniszterelnöki nyilatkozat után a Medgyessy iránti „nem kellő bizalmukról” beszéltek a szabad demokraták. Medgyessy Péter szerint azért jutottak idáig, mert az SZDSZ egyes, meggondolatlan vezetői személyes érdekeiket az ország érdekei elé helyezték.
A kisebbik kormánypárt nem vett tudomást az ultimátumról. Kuncze Gábor elnök a kormányfő bejelentését követő rögtönzött tájékoztatóján az esti határidőre vonatkozó kérdésekre úgy reagált: ők szombaton újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Burkoltan utalt arra: ezen a tárgyaláson Medgyessy már nem lesz jelen. Kovács László későbbi nyilatkozata előre vetítette a várható végkifejletet, ugyanis az MSZP-elnök azt mondta, hogy a sikeres kormányzás és jó választási szereplés érdekében szombaton tárgyalóasztalhoz ülnek a szabad demokratákkal. Információink szerint a lehetséges forgatókönyvekről Kovács még csütörtök kora reggel, tehát a miniszterelnöknél tartott megbeszélés előtt egyeztetett például Kiss Péter kancelláriaminiszterrel.
A bomba végül az MSZP délutáni elnökségi ülésén robbant: Kovács László a tanácskozást követő sajtótájékoztatón bejelentette: a testület támogatja új miniszterelnök jelölését. Kovács köszönetet mondott Medgyessy kétéves munkájáért, ugyanakkor közölte, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal válnak meg tőle. Bejelentette azt is, hogy az elnökség egyhangúlag egy személyt jelölt új miniszterelnöknek, ám nevét később hozzák nyilvánosságra.
Úgy tudjuk: ő Kiss Péter, jelenlegi kancelláriaminiszter. Kovács hangsúlyozta: az új miniszterelnök új kormányt is jelent, a kabinet új tagjainak kiválasztásánál a lehető legkevésbé szeretnék megkötni az új kormányfő kezét, de ez nem jelenti a szabad demokraták jelölé-si jogának megkérdőjelezését. Ugyanakkor a pártelnök szerint a kormányprogramban csak kisebb változások várhatók. Kovács ekkor még azt mondta: nem tudni, hogy összehívnak-e kongresszust, amely dönt az új miniszterelnökről és az új kormányprogramról.
Mádl Ferenc államfő szerint kormányválság jelei mutatkoznak. A köztársasági elnök ezt arra alapozva jelentette ki a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában, hogy komoly vita alakult ki az átalakuló kabinet összetételét illetően.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap Lendván tartott ünnepi beszédében a hazai politikai helyzetre utalva azt mondta: ma Magyarországon mély gazdasági válság van, ezért tört ki a kormányzati zűrzavar, ezért bukott meg a miniszterelnök és kormánya, valamint velük együtt a kormányprogram is. Kifejtette: a magyar gazdaság válsággal küzd, nő a munkanélküliség, újra emelkednek az árak, a közvagyont pedig széthordják. Az államadósság lassan megfojt bennünket – sorolta a problémákat Orbán –, a költségvetés hónapokkal ezelőtt megbukott, és nem iránytűje a gazdaságnak, hanem a bajok egyik forrása.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy vélte, a kormányfő leváltása és a minisztercserék csak színjáték, más szereplőkkel, holott maga a színdarab is megbukott. Hozzáfűzte: „az országnak ma sem kormányfője, sem kormánya nincs, legfeljebb ügyvezető kormánya van”. – Az ügyvezető kormány pedig nem hozhat olyan döntéseket, amelyek visszafordíthatatlan károkat okoznának az országnak, ezért le kell állítani a privatizációt – fogalmazott.
Az MDF felszólítja a miniszterelnököt és a kormányt, hogy a válság rendezéséig ügyvezetőként működjön és tartózkodjon fontos döntések meghozatalától, különös tekintettel a privatizációs folyamatokra. Herényi Károly frakcióvezető úgy értékelte: a rendszerváltozás óta a legnagyobb kormányválság sújtja az országot, az MSZP– SZDSZ-koalíció láthatóan nem képes úrrá lenni a helyzeten. Mint mondta, az ország irányítása helyett hatalmi és pártpolitikai kérdések kötik le az amúgy is szűkös energiákat.
Mikor kell kilépni?
A Népszabadságnak adott interjújában – amely augusztus 19-én csütörtökön jelent meg – Medgyessy Péter a következőket mondta:
Az embereknek nincs az az érzésük, hogy rend van. A szocialista párt nem az emberekkel foglalkozik, hanem a saját elnökének megválasztásával. Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel, miközben néhány politikusának olyan erősek a személyes ambíciói, hogy azok kielégítése érdekében semmilyen árat nem talál túl soknak.
Az MSZP elnöksége egyértelműen kiállt a javaslataim mellett, míg a frakcióban egyfajta szimpátiaszavazást tartottunk, s ennek eredménye több mint meggyőző volt.
Senkit semmilyen komolyabb meglepetés nem érhetett. Csillag Istvánnak már a nyár közepén megmondtam, hogy nem tartok igényt a munkájára. Ezt Kuncze Gábor pártelnök is tudta, és igazán érdemi ellenvetést nem tett.
És ez nem Csillag Istvánról szól önmagában, ő lehet konstruktív, de ha a minisztériumában nem tud rendet tartani, akkor rosszul irányít.
Úgy gondolom, hogy a politikába tudni kell belépni, és tudni kell azt is, mikor kell kilépni. Még nem érkezett el az idő, amikor nekem ebből ki kellene lépnem. Nekem még vannak feladataim, elképzeléseim, amiket végre kell hajtanom.
Lefelé a lejtőn
Június 13. – Az európai parlamenti választásokat a Fidesz nagy fölénnyel megnyerte. A nagyobbik ellenzéki párt négyszázezer szavazattal előzte meg a szocialistákat.
Június 15. – Kovács László, a szocialisták elnöke kifejtette: kollektív felelősségről van szó a választások elvesztésével kapcsolatosan, majd hozzátette: nem gondolkodik a pártelnöki posztért való őszi megmérettetésen.
Június 26. – A Köztársaság téri MSZP-székházban Medgyessy Péter a szocialista választmány előtt azt mondta, hogy az EP-választási vereség miatt nincs szükség önmarcangolásra. Később így fakadt ki a tervezett nyaralását firtatóknak: „Sokat dolgoztam, a kampányban napi 16 órát, b…-tok meg, megérdemlem!”
Július 16. – Medgyessy Péter és felesége szabadságra ment. Állítólag Mallorcára utaztak.
Július 30. – Gyurcsány Ferenc sportminiszter egy lapinterjúban közölte: lemond, ha a kormányfő nem bízik benne.
Augusztus 1. – Fölajánlotta lemondását Gyurcsány Ferenc a kormányfővel történt személyes találkozóján.
Augusztus 2. – A miniszterelnök menesztette Gál J. Zoltán kormányszóvivőt. Szocialista körökben úgy látták: Gál J. menesztésének az volt a legfőbb oka, hogy jó kapcsolatot ápolt Gyurcsány Ferenccel – aki iránt viszont az utóbbi időben megrendült a miniszterelnök bizalma.
Augusztus 2. – Nincs kormányválság, jelentette ki Medgyessy Péter azután, hogy este találkozott az MSZP vezető politikusaival. A megbeszélés előtt felmerült, hogy a kormányfő bizalmi szavazást kér maga ellen, mivel a hét végén két minisztere, Gyurcsány Ferenc és Bárándy Péter távozása is felmerült, hétfőn pedig távozott posztjáról Gál. J. Zoltán kormányszóvivő.
Augusztus 18. – Távozik a kormányból három miniszter: Gyurcsány Ferenc, Burány Sándor és Csillag István – jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányátalakítás azonban koalíciós válságot okozott, a szabad demokraták ugyanis nem fogadták el Csillag menesztését. Menesztik Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt, és megszüntetik Keller László államtitkárságát is.
Augusztus 19. – Medgyessy Péter bejelenti: augusztus 27-én kész benyújtani lemondását az államfőnek, ha estig a szabad demokraták nem biztosítják őt bizalmukról.
Augusztus 19. – Kovács László pártelnök bejelentette: az MSZP új miniszterelnököt jelöl, de nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Több, a szocialista párt elnökségéhez közel álló politikus közölte: Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter a kormányfői szék várományosa.
Miniszterelnök-jelöltek a KISZ-ből
Kiss Péter 1959. június 11-én született Celldömölkön. 1983-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán. 1984-től a KISZ-ben több tisztséget is betöltött. 1989. májustól szeptemberig az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1992-ben országgyűlési képviselő lett az MSZP országos listájáról. 1995 végétől 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztereként tevékenykedett. A Medgyessy-kormány munkaügyi, majd kancelláriaminisztere. Nős, egy leánya van.
Az MSZP-ben mondják róla
– Profi apparátusi vezető.
– Nem az elvek érdekelik, hanem a gyakorlat és a végrehajtás.
– Stílusa kifejezetten barátkozó, kedélyes, de érezhető benne némi bizalmatlanság is.
– Szóhasználata gyakran bürokratikus, apparátusi stílusú.
– Általában közvetlen, de nem könnyen oldódó ember.
– Kerüli a retorikai jellegű konfliktusokat és nyilatkozatháborúkat.
– Pragmatikusan szemléli a politikai csatározásokat.
Gyurcsány Ferenc 1961. június 4-én született Pápán. Egyetemi diplomáit a JPTE tanárképző (1980–84) és közgazdaság-tudományi karán (1984-90) szerezte. 1988–89: a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának elnöke, 1989-ben a Demisz alelnöke. 1992 és 2002 között vezérigazgató, 2002-től felügyelőbizottsági elnök az Altus Befektetési és Vagyonkezelési Rt.-nél. 2002-től a miniszterelnök stratégiai főtanácsadója a miniszterelnöki kabinetben. 2003-tól az MSZP választmányi tagja, májustól pedig ifjúsági és sportminiszter. Nős, négy gyermek édesapja.
Az MSZP-ben mondják róla
– Akkor érzi legjobban magát, amikor vitatkozik.
– Kimondottan szereti meghökkenteni az embereket.
– Hívei szerint sem alkalmas első számú vezetőnek.
– Minden közösségben konfliktusokba keveredik, és nagyon fontos számára a siker.
– Megosztó személyiség, vagy rajonganak érte vagy utálják.
– Nem lehet vele vitatkozni, mert egyszerűen nem tűri az ellentmondást.
– Azt szereti, ha beosztottjai is vállalják az összeütközéseket.
