Legutóbb a német Deka Bank rangsorolta hazánkat – működőtőke-vonzereje miatt – a sereghajtók közé. A német pénzintézet szerint a kelet-közép-európai államok közül Szlovákia került az élre, amely már termelékenységben is lekörözi hazánkat. A térség egykori éllovasát, azaz hazánkat, megelőzik a balti hármak, sőt már Bulgária is kedvezőbb feltételeket teremt a vállalati beruházásoknak, mint Magyarország. A Handelsblattban is megjelent elemzés szerint a Deka Bank az országokat különböző szempontok – munka, humán tőke, K+F, makrogazdasági stabilitás, adók, jogszabályi környezet, infrastruktúra – alapján értékelte. Korábban számos nagyvállalat, köztük a Volkswagen és a BMW más országot választott letelepedése színhelyéül – hazánk helyett. Ráadásul az elmúlt másfél-két esztendőben megtépázta a magyar versenyképességet az is, hogy számos nagyvállalat kivonult az országból. A sokkot fokozta, hogy még a legfejlettebb dunántúli régióban is gyárakat zártak be. Csak a teljesség igénye nélkül: Szentgotthárdon például a GFP Mezőgépgyár tulajdonosa, a német Vogel und Noot Kft. leszereltette a gépeket az üzemben, mert a cég Lettországba telepítette át a termelést. De tavaly Székesfehérvárról sem érkeztek sokkal jobb hírek: csaknem 200 dolgozó elbocsátásáról állapodtak meg az Ikarusnál, az IBM pedig több ezer dolgozóját küldte el, és munkahelyek megszüntetésére került sor az ajkai Shoe Makers Cipőipari Kft.-nél is, mert az üzemet teljesen felszámolták és Romániába „költöztették” át.
A Pénzügyminisztérium egy, a témában korábban született írásunk kapcsán helyreigazításra tart igényt. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis 2004 első negyedévében részvény és egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem formájában 756 millió euró külföldi működő tőke áramlott Magyarországra, ami 124 millió euróval meghaladja az előző év azonos időszakát – magyarázza a szaktárca. Megemlíti azt is, hogy a kormány egyedi döntése alapján a nagyberuházókkal 2004 júniusáig folytatott tárgyalások eredményeként megkötött támogatási szerződések alapján 93 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, amely 5200 új munkahelyet teremt. A PM úgy érvel: a kormány célzott befektetésösztönzési politikát folytat. A többi között 2004-ben a társaságiadó-kulcs mértéke 18 százalékról 16-ra csökkent, a társasági adó alapja pedig az iparűzési adó 25 százalékával csökkenthető.
A fenti intézkedések mellett a PM kiemeli a K+F közvetlen költségének – az eredmény terhére történő elszámoláson felül – az adóalapból való levonását is.
Szakértőink szerint a PM optimizmusa részben annak tudható be, hogy az idéntől módosultak a működőtőke-befektetésre vonatkozó értelmezési szabályok. A tőkebeáramlást a statisztika három fő összetevőre bontja: részvény és egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem és egyéb tőkemozgások formájában megvalósuló tőkebefektetések. Azaz a működő tőke értékét megnöveli – legalábbis a kimutatásokban –, ha egy már külföldi tulajdonban lévő magyarországi vállalatban a „kinti” tulajdonos tőkeemelést hajt végre. Ugyancsak „bővíti” az adatsort, ha a külföldi tulajdonban lévő cég nyereségét nem vonja ki osztalékként az országból, hanem újra befekteti. Az úgynevezett egyéb tőkemozgások pedig a tételeket gyarapítják, ha a külföldi tulajdonos a hazai leányvállalat részére hitelt nyújt. Szakértőink még kiemelik, hogy a januártól bevezetett kutatás-fejlesztési járulék újabb sarc a cégekre, hiszen mintegy 28 ezer cégnek kell ilyen címen adóznia. A K+F járulék ugyanis azt jelenti, hogy minden tíz főnél nagyobb munkavállalói létszámú közepes és nagyvállalkozás a nettó árbevételének 0,2 százalékát kénytelen feláldozni kutatás-fejlesztési célokra, függetlenül attól, hogy ez szolgálja-e vagy sem cégének érdekeit.
ENSZ-elmarasztalás. Az ENSZ szakosított szervezete, az UNCTAD 2003-as összesítése megállapítja, hogy Magyarországra egyre kevesebb tőke érkezik, és így már csak a nyolcadik helyen áll a regionális versenyben. Hazánkba – csakúgy, mint Lengyelországba – mintegy másfél milliárd dollárral kevesebb működő tőke érkezett, mint az előző évben – számítja az ENSZ szakosított szerve. A csaknem 850 millió dolláros eredmény Horvátország vagy Románia hasonló mutatójánál is gyengébb. Az UNCTAD szerint 2002 végéig Lengyelországba 45, Csehországba 38,5, míg Magyarországra 24,5 milliárd dollárnyi beruházás érkezett.
