Idén az első fél évben 2053 közbeszerzési eljárást folytattak le, 11 százalékkal többet, mint a múlt esztendő azonos időszakában. Ennek következtében nőtt a közbeszerzések összértéke is – nyilatkozta lapunknak Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója.
Kimutatásuk szerint az EU-csatlakozás óta eltelt időszakban mindössze közel másfél száz új eljárás indult, ami Tunyogi László szerint nagyon kevés. Ennek okain érdemes elgondolkodnunk – mondta az ügyvezető –, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy április utolsó hetében több mint ötszáz eljárást indítottak Magyarországon. Az okok között szerepel az is, hogy készültek az emberek az új közbeszerzési törvényre, s a régi törvény hatálya alatt igyekeztek minél több tendert elindítani, kihasználva annak előnyeit.
Emlékeztetett arra: április 25-én jelentek meg a május 1-jétől alkalmazandó új törvény hirdetménymintái. Tehát csak egy hete volt az országnak arra, hogy rákészüljön, miként indítson közbeszerzési eljárást az új feltételek között. Közölte: mindennek ellenére jó néhány olyan ügyben sikerült az új törvénynyel előbbre lépni, amivel az elmúlt évben nagyon sokat küszködött a szakma. Végre van egységes beszerzési kódexe az országnak, ami a közbeszerzéseket, a tervtárgyalást, az építési koncessziót és az egyszerű eljárásokat is egységes rendbe szerkeszti, s jobban illeszkedik a közösségi joggyakorlathoz is. Továbbá nemcsak a közpénzből gazdálkodók, hanem a közüzemek számára is egyértelműbb szabályokat határoz meg.
Az új törvény hátrányairól Tunyogi László kifejtette: a szakemberek véleménye szerint túlszabályozott, az egységes beszerzési kódex pedig nagyon nehezen átlátható, bonyolult szerkezetű. Azok az önkormányzatok és intézmények, amelyek eddig a nemzeti értékhatárig – tehát szolgáltatás esetén 15 millió forintig, árubeszerzésnél 25 millió forint összeghatárig – szabadon vásárolhattak, ma már ezt nem tehetik meg. Kettőmillió forintos értékhatár felett kötelező a közbeszerzés, ami jelentős teher számukra, ugyanis bürokratikusabbá, nehézkesebbé, hosszabbá és drágábbá teszi az kis beszerzéseket is.
Tunyogi László kitért arra: ugyancsak kötöttebb a hazai törvény abból a szempontból, hogy a dokumentációkat, az ajánlott dokumentációt Magyarországon az utolsó napig lehet értékesíteni, míg az unióban meghatározható ennél rövidebb ciklusidő is. Ennek azért van jelentősége – értelmezte az igazgató –, mert ha előbb be lehet fejezni a dokumentáció értékesítését, az ajánlatkérő már tudja, hogy kik a potenciális érdeklődők. Ha akarja, akkor ezeket különböző módon már előre rangsorolni is tudja. Nálunk azzal, hogy az új törvénybe ezt úgy tették be, hogy akár öt perccel a tender beadása előtt megveheti az érdeklődő a dokumentációt, az ajánlatkérő az utolsó percig nem tudhatja, hogy kik lesznek az ajánlattevők. Így aztán megeshet – közölte Tunyogi –, hogy a dokumentációt egy ember elviszi, többen lemásolják, s ha a dokumentáció megvásárlása az ajánlattétel feltétele, legyártják az ajánlataikat, de csak az utolsó percben veszik meg a tendercsomagot. Így érvényes ajánlatot készítenek, ám a kiírók nem tudnak róla, hogy jelentkezni fognak. Ez jól csel, de csak Magyarországon van így. Ha az unión belül pályázunk, akkor azonban könnyebben kicselez egy másik országbeli ajánlatkérő, hiszen nekünk az ajánlattételi határidő lejárta előtt meg kell vennünk az ajánlati dokumentációt. Magyar sajátosság az is, hogy egy tenderre csak egy ajánlatot lehet beadni.
Tunyogi László valószínűnek tartja, hogy a korrupciógyanús ügyek száma csökkenni fog, s azzal, hogy a szabályok szigorúbbak lettek, Európában javulhat a megítélésünk. Nálunk ugyanis jobban odafigyelnek az átláthatóságra, a pályázat tisztaságára, mint másutt. Ám, ha betarthatatlan szabályokat írunk elő, az a szabálytalanság felé tolja el a hazai közbeszerzési gyakorlatot, tehát a visszájára is fordulhat a szándék.
origo.hu
Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!
