Idén nehezen indult meg a balatoni szezon. Ez részben az évszaknál átlagosan hidegebb időjárásnak, a több német tartományban csak most induló szabadságolásnak, a labdarúgó Eb-nek, de egyes vélemények szerint az évek óta tartó negatív kampánynak is betudható. A tanulmány szerint a Balatonnal szinte mindenkinek baja van.
Bóka István, Balatonfüred polgármestere (Fidesz) a kialakult helyzetről lapunknak ekképpen vélekedett: manapság divathullám honfitársaink körében, hogy nyári szabadságukat bárhol töltsék, csak ne Magyarországon. Holott az ár-érték arány idehaza, a Balatonnál is kedvezőbb, mint a dél-európai tengereknél. A szolgáltatások színvonala pedig megegyezik, sok esetben jobb, mint a tengerpartokon. A strandok, kempingek állapota gyakran meghaladja például az adriai színvonalat. A vendéglősök, szolgáltatók többsége kezdi belátni, hogy a „megvágás” csak rövid távon hoz hasznot, hosszabb távon komoly veszteséget okozhat. Az is komoly érv a Balaton mellett, hogy a vendégek naponta új, szervezett programok között válogathatnak.
Balázs Árpád, Siófok polgármestere (Fidesz) kiemelte: a Balatonnál jobbak a higiénés viszonyok, mint a dél-európai tengereknél. Az onnan visszatérő családok nem ritkán fertőző betegségekre, hasmenésre panaszkodnak. Ezen túl számos veszély leselkedik – medúza és tengeri sün – a vízben tartózkodókra, s a sziklás tengerpart is sok sérülést okoz. Ezekkel a veszélyekkel a Balatonban nem kell számolni, így a tó mindenkinek, de elsősorban a kisgyermekes családoknak rendkívül alkalmas a kikapcsolódásra. A tó környékén számos fejlesztés valósult meg, s a vendégeket színes programok várják. A főleg fiataloknak szóló „strandbulik” mellett folklórműsorok és orgonakoncertek is színesítik a programsorozatokat. A városatya hozzátette: a nagy utaztató cégek más országok esetében azokkal közösen szervezik és bonyolítják le a marketinget, ami sajnos a Balaton esetében nem mondható el.
Mohácsi József, Keszthely városvezetője (MSZP) aláhúzta: éveken át lejárató kampány folyt a Balaton ellen a nyugati sajtóban. Többek között ennek következtében valóban csökkent a tóhoz látogató németek és osztrákok száma. Ugyanakkor megjelentek a dánok és a hollandok is. A település első embere bízik abban, hogy főként a vitorlásturizmus révén sikerül viszszahódítani nyugati szomszédainkat, a szolgáltatásokkal és az árakkal pedig a németeket s további más nemzet fiait. Hozzátette: a siker érdekében a turisztikai koncepciónak is meg kellene változnia.
Az elmúlt időszakban mind több honfitársunk kereste fel Horvátországot, s e tendencia erősödik. Tavaly 360 ezer magyar látogatott déli szomszédunkhoz, idén becslések szerint számuk eléri a 400 ezret. Ha például egy honfitársunk szállással, útiköltséggel, étkezéssel együtt csupán 40 ezer forintot költ el nyaralása idején, akkor ez évi 16 milliárdos „veszteséget” okoz hazánknak, s ennyi pluszbevétellel számolhatnak a horvátok. Ezt a pénzt azonban idehaza is szívesen látnák a szállásadók, vendéglősök és vállalkozók. Hogy miért Horvátország? Sokakat a mesés tengerpart és a horvátok kedvessége fog meg. A horvátok az évek során igen sok fejlesztést hajtottak végre az idegenforgalom növelése érdekében. A magyar határtól például már a tengerig ér az autósztráda. Az élet ugyanakkor idehaza sem állt meg az elmúlt nyolc-tíz évben: a kisebb települések megszépülése mellett rendezettebbé vált Balatonfüred, Keszthely és Siófok is. A tiszta, virágokkal díszített tóparti falvak, városok nyugodtan felvehetik a versenyt bármely európai településsel. Ma már az aktív pihenést kedvelők is otthonra lelhetnek a tó környékén, hiszen a víz körül kiépült a kerékpárút, s bővültek a vitorláskikötők is. Mások a szállásárakat említik a horvát és a többi déli ország tengerpartjainak előnyei között. Az MT Rt. készített egy felmérést, amelyben a tengerparti és a balatoni árakat hasonlították össze. E szerint a magyar tengert övező szállásárak szinte valamennyi típusnál olcsóbbak, mint a horvát, az olasz, a spanyol, a török és a bolgár árak voltak júniusban. Amíg például két fő részére a Balatonnál egy éjszakáért 36 eurót kértek el, addig a horvátoknál 81–105, az olaszoknál 80–110, a spanyoloknál 71, a törököknél 43, míg a bolgároknál 100 eurót kellett leróni. A négycsillagos kategóriában a magyar tarifa 89, a horvát 113–148, az olasz 100–170, a spanyol 115, a török 54, a bolgár 110 euró volt. Az apartmanok esetében is jelentős a magyar árelőny. A magyar tónál négy fő részére éjszakánként egy apartmanért 30, a horvátoknál 38–65, az olaszoknál 57–86, a spanyoloknál 81, a törököknél 31, míg a bolgároknál 40 eurót kellett leszurkolni.
A Balatonnal kapcsolatos kifogások harmadik köre általában a vízminőséget jelöli meg. Érdekes módon azonban sosem hallani a tengerpartok piszkos strandjairól. Holott az ADAC (német autóklub) felmérése szerint jó néhány népszerű franciaországi és olaszországi tengerparti üdülőhelyen szennyezett volt a víz.
origo.hu
Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!
