Szavak – az érkezés után
Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke: „Úgy jöttünk haza, hogy tisztességgel megharcoltuk harcunkat, és megtartottuk a hitünket. Végig bíztunk abban, hogy örömet szerzünk a szurkolóknak. Sportolók, edzők, segítők járultak hozzá, hogy a világ 13. legerősebb sportnemzete legyünk… Sportolóink közül öt megszegve esküjét méltatlanul viselkedett. Megígérhetem, az ügyeket kivizsgáljuk, és gondoskodunk arról, hogy többé ilyenek ne fordulhassanak elő.”
Nagy Tímea, a párbajtőrvívás aranyérmese: „Legszívesebben egész nap itt lennék, annyira élvezem az emberek szeretetét. Pár napja már itthon vagyok, de nagyon szurkoltam a többieknek, elsősorban Deák Bárdos Mihálynak, a férfi vízilabdázóknak, Balogh Gábornak és Vörös Zsuzsának. Az utóbbi asszói közben a tévé előtt álltam, s szinte én is megszúrtam az ellenfeleit.”
Nagy László, a negyedik helyezett kézilabda-válogatott átlövője: „Ha valaki az olimpia előtt azt mondja nekem, hogy negyedikek leszünk, rábólintottam volna, így azonban kicsit keserű a szám íze, szerettünk volna érmet szerezni.”
Kiss Gergely, az aranyérmes vízilabdacsapat tagja: „Kemény Dénes kitalálta, hogyan csináljuk, mi pedig végrehajtottuk, amit mondott. Csapatmunka gyümölcse a siker. Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy én lőttem be a győztes gólunkat.”
Kolonics György, a bronzérmes 1000 m-es kenu kettes tagja: „Ami Sydneyben négy éve sikerült, az most Athénban sajnos nem. Négy éve szembeszél volt, azzal kitűnően megbirkóztam, most hátulról fújt, s nem segített. Nem adom fel, Pekingben újra megpróbálom.”
Kammerer Zoltán, a férfi kajak négyes vezérevezőse: „Az elmúlt egy évben alig aludtam a saját ágyamban, mindig edzőtáborban vagy versenyen voltunk. Mindig csak augusztus vége, Athén lebegett a szemem előtt, s amikor a fiúkkal nyertünk, hatalmas boldogságot és elégedettséget éreztem. A folytatásról még nem beszéltünk, most a pihenés következik.”

Jó hírek érkeztek Parajdról: a vendégeket hamarosan a megszokott élmény várja