Több mint félmillió hektár föld nevesítetlen

Földnevesítési eljárást kezdeményezhet mindenki, akinek a földjét a Benes-korszakban jogerősen nem kobozták el, s azóta sem cserélt tulajdonost. 2003. decemberi adatok szerint összesen 580 ezer hektár szlovákiai földterületről van szó, ami több százezer érdekelt magyar földtulajdonost feltételez.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk alapfeltétele: európai módon élni és gondolkodni. Így fogalmazták meg a bizalmat kapó képviselők közül számosan, akik elindultak betölteni a megbízatásukat. A nagy népek közösségében rendezni kell azokat a közös dolgainkat, amelyeket megszállásunk idején említeni sem volt szabad. A szovjet egységesítés lényege volt: egyetlen varsói szerződésbeli országnak sincs semmilyen joga ellentmondásos területi kérdések felvetésére, minden úgy jó, ahogyan azt Moszkvában jóváhagyták. A Rákosi-különítmény uralkodása idején eszébe sem juthatott egyetlen ország megkülönböztetett, hátrányokat szenvedő népközösségének a vitás ügyek rendezése, hiszen az ellenünk foganatosított intézkedéseket először a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága hagyta jóvá. A bűnös nép, az utolsó csatlósok (bár ez is hazugság volt) kötelessége a bűnhődés. A szovjet megszállók tudtával, beleegyezésével történtek az elcsatolt országrészek területeiről a kitelepítések, és az ország német ajkú „őslakóinak” kiűzését is ők szorgalmazták.
Volt alkalmam és lehetőségem még a súlyos ötvenes évek elején meghallgatni azoknak a Felvidékről elüldözött magyaroknak a halkan és csak családban elmondott panaszait: mi már sohasem leszünk többet otthon. A kiürült, úgynevezett sváb falvak egyik utcájában csallóköziek, a másik utcában a Délvidékről kiüldözött csángók laktak. Tolna és Baranya egyes falvaiban ma is emlékeznek a nehéz időkre, bár sok-sok németországi polgár azóta nosztalgiából visszavásárolta régi szülői házát, és nemegyszer hallották a hazaiak, ők itt érzik igazán otthon magukat. Sokan váltak egyik napról a másikra otthontalanná az igaztalan békeszerződés feltételeinek érvényesítése miatt.
A világtörténelemnek nincs ideje nosztalgiázni, de kötelessége a jóvátétel azok irányába, akik túlélték a megpróbáltatásokat. A hazájukból kiüldözött, földjeiktől jogtalanul megfosztott Kárpát-medence-lakók még közeli sérelmeinek rendezése indult meg az elmúlt hetekben Szlovákiában, ahol kiderült, több mint félmillió hektár föld nevesítetlen, azaz keresi tulajdonosát. Most, hogy mindkét ország az Európai Unió teljes jogú tagja lett, elérkezett az ideje, hogy a régi bajokra orvosságot találjunk. Természetesen a két ország kormányának lenne kötelessége, de idehaza minden fontosabb – főleg az állami tulajdonok szocialista kézbe kerítése –, mint a kisemberek gondjainak könnyítése. Amikor a lehetőség megnyílt a túloldalon, az elkobzást megélők megmozdultak. A Fidesz gazdatagozata és a Tégy a Magyar Gazdáért Alapítvány munkatársai azon nyomban felvették a kapcsolatot Szlovákia mezőgazdaságot irányító szakértőivel, a Magyar Koalíció Pártjának vezetőségével, hiszen az úgynevezett nevesítetlen területek gazdái, tulajdonosai, örökösei élnek – szétszórtan a nagyvilágban is. Főleg otthon és hazánkban találhatók, akik soha nem mondtak le jogos tulajdonukról. A gazdatagozat megyei szervezetein keresztül nyomban munkába kezdett, hogy felkutassa az egykori gazdákat – akiknek birtokait csupán művelésbe vették –, és tájékoztassa őket el nem kobzott földjeik visszaigénylésének módjáról.
Faludi Sándorral, a Fidesz gazdatagozatának vezetőjével első dolgom volt tisztázni, világossá tenni a visszaszerzés módját. Beszélgetésünk lényege: jusson el minden érintetthez a hír, mert személyes jelentkezés nélkül nem lehet érvényesíteni a megnyílt lehetőségeket.
– Melyek is azok a nevesítetlen földek?
– A második világháború után Csehszlovákia legfontosabb gazdasági-társadalmi-politikai eseménye minden kétséget kizáróan az úgynevezett Benes-dekrétumok meghozatala volt – mondta Faludi Sándor. – Az ország egykori köztársasági elnökének rendeletei alapján – származásuk miatt – több százezer magyar és több millió német nemzetiségű személyt minősítettek a cseh és a szlovák nép ellenségének, és sújtottak emiatt vagyon-, illetve jogfosztással. Ez alól felmentést csak a reszlovakizáltak kaptak. Kárpótlásuk a mai napig várat magára. Kevesen tudják azonban, hogy Benes konfiskációs bizottságai – tévedésből vagy hanyagságuknak köszönhetően – nem kobozták el minden magyar vagy német nemzetiségű személy földjeit, s így azok, noha tulajdonosuk sokszor nem tud róla, továbbra is magánkézben maradtak. Elsősorban ez az oka annak, hogy Szlovákiában a mai napig rendkívül jelentős az elhagyottnak tekintett földterületek nagysága. Ezek azok a területek, amelyeket a köznyelv nevesítetlen földként emleget.
– „Hanyagságból” nem koboztak el minden földvagyont?
– Gyakran megesett, hogy a földtulajdonos elmenekült Csehszlovákiából, s a konfiskációs bizottság már nem tartotta fontosnak kobzási határozat kiállítását a hátrahagyott földjére. Az sem volt ritka, hogy a bizottságok időnként kihagytak egy-egy falut, vagy úgy gondolták, hogy túl kevés ott a magyar, és inkább továbbálltak egy magyar többségű településre, de gyakran véletlenül is. Sokszor rosszul tájékozódtak a telekkönyvekben és a térképeken, számos érvénytelen végzést hoztak. Máskor előfordult, hogy olyasvalakinek a nevére állították ki a kobzó határozatot, aki meghalt a háborúban, és már nem volt jog szerinti tulajdonosa a parcellának. Sőt még az is megesett, hogy a magyarok lakta község férfilakóinak haragjától tartva elálltak a földkobzás szándékától. Az okokat tucatjával lehetne sorolni tovább.
– Mennyiben érintette a nevesítetlen földeket a kommunista rezsim mezőgazdasági politikája?
– Csehszlovákiában a szövetkezetesítéshez az állam a földeket nem tulajdonba, hanem használatba vette. Így a nevesítetlen földek tulajdoni viszonya is folyamatos maradt. Más kérdés, hogy Csehszlovákiában a szövetkezetesítés során a régi, magyar nyelven vezetett telekkönyveket eltörölve új – szlovák nyelvű – telekkönyv-, tulajdonlap- és térképrendszert vezettek be 1964-ben, ami a nevesítetlen parcellák azonosításánál sokszor komoly bonyodalmakat okoz.
– Mi a nevesítetlen földek jelenlegi jogi státusa?
– A hatályos szlovák földnyilvántartási rendszer a nevesítetlen földeket állami kezelésben lévő, azonosítatlan tulajdonú földként tartja számon.
– Szükséges-e ügyvéd vagy jogi tanácsadó a nevesítési eljáráshoz?
– Nem szükséges. Bárki önállóan is kezdeményezheti új tulajdonlap kiállítását az illetékes szlovák földhivatalnál.
– Ki kezdeményezhet nevesítési eljárást?
– Földnevesítési eljárást állampolgárságtól függetlenül minden olyan személy kezdeményezhet, akinek a földjét a Benes-korszakban jogerősen nem kobozták el, s azóta sem cserélt tulajdonost. Minderről az illetékes szlovák földhivatalban lehet meggyőződni. 2003. decemberi adatok szerint összesen 580 ezer hektárnyi földterületről van szó, ami több százezer érdekelt földtulajdonost feltételez.
– Miből áll a nevesítési eljárás?
– A földnevesítési eljárás lényege, hogy a magánszemély egy friss tulajdonlap kiállításával megerősíti tulajdonjogát földbirtokára. Első lépésként ellenőrizni kell az illetékes szlovák földhivatal adminisztrációjában, kit tartanak számon az adott parcella jelenlegi tulajdonosaként. Ha nincs jogerősen kiállítva új tulajdonlap, vagy csak úgynevezett alternatív tulajdonlap van kiállítva a parcellára, akkor egy régi adásvételi szerződés, hagyatéki jegyzőkönyv, földosztási jegyzék vagy más hasonló dokumentum felmutatásával igazolni kell, hogy a jogigény megalapozott, s az említett okiratok csatolásával kezdeményezni kell egy friss tulajdonlap kiállítását. Ha a birtok egykori tulajdonosa már nem él, akkor mindez egy közjegyző által lefolytatott örökösödési eljárással bővül.
– Milyen korlátokat szabnak a törvények?
– Az 503/2003. számú új szlovák földtörvény a nevesítési eljárások lefolytatásának végső időpontját 2005. szeptember 1-jében határozta meg. A jogszabály értelmében azok a földek, amelyekért tulajdonosuk jövő év szeptemberéig nem jelentkezik, a szlovák államra, majd a területileg illetékes önkormányzatra szállnak, ha a bevezető részben javasolt újabb törvénymódosítást – akár tagállami, akár európai uniós keretek között – nem változtatják meg. Internetes honlapon keresztül fogunk tájékoztatást és útmutatást nyújtani a Fidesz gazdatagozata és külügyi kabinetje, a Tégy a Magyar Gazdáért Alapítványon keresztül a Szlovákia területén lévő, nevesítetlen földek tulajdonosainak azonosításához, illetve a nevesítési eljárás lefolytatásához. Kötelességünknek érezzük a segítségnyújtást, hiszen május 1-je óta csupán jelképes határ húzódik a két európai uniós tagállam között. Sok ezer egykori felvidéki, onnan kitelepített honfitársunk, illetve a kitelepítettek örökösei érintettek a nevesítésben. Alapvetően azért is tekintjük kiemelt feladatunknak az ebben való eligazodás segítését, mert tagozatunk alapító nyilatkozatába is belefoglaltuk a határon túli, vagyis a Kárpát-medencében élő magyar gazdák sorsának, életének, boldogulásának figyelemmel kísérését.

---

Jelentkezési címjegyzék
Magyarországon (Budapesten):
E-mail: [email protected], [email protected]. Telefon: [phone].

KÖRZETI FÖLDHIVATALOK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN
Tőketerebes. Postacím: Námestie mieru 804/1, 075 26 Trebi¹. Telefon: [phone]. E-mail: [email protected]. Ügyfélfogadás: hétfőn, szerdán, pénteken.
Kassa. Postacím: Popradská 78., Ko¹ice. Telefon: [phone]. Ügyfélfogadás: munkanapokon. A Kassai Kerületi Földhivatal telefonszáma: 055/6445-106.
Rozsnyó. Postacím: ©afárik utca 71., 048 01. Telefonszám: 090/5524-727.
Nagyrőce. Postacím: Komenského 1237/40, 050 01 Revúca. Telefon: [phone].
Losonc. Postacím: Némestie republiky 26., Luèenec. Telefon: [phone]. Fax: [phone]. E-mail: [email protected]. Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek.
Rimaszombat. Postacím: O. Klokoèa, Rimavská Sobota. Telefon: [phone].
Pozsony. Postacím: Krízna 52 821 08 Bratislava. Telefon: [phone].
Szenc. Postacím: Hurbanova 21 903 01 Senec. Telefon: [phone].
Dunaszerdahely. Postacím: Bartók Béla sétány 789/3 929 01 Dunajská Streda. Telefon: [phone] vagy 55-28-811. Fax: [phone].
Galánta. Postacím: Mierové námestie 941/1-924 00 Galanta. Telefon: [phone]. E-mail: [email protected]. Honlap: www.galantaou.sk. Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek.
Nyitra. Postacím: ©tefánikova 88, 949 01 Nitra. Telefon: [phone]. Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek.
Érsekújvár. Postacím: Svätopluková 1 940 24 Nové Zámky. Telefon: [phone] vagy 6428-026. E-mail: [email protected]. Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek.
Komárom. Postacím: Széna tér 4 945 01 Komárno. Telefon: [phone], fax: [phone]. Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek.
Léva. Postacím: Dopravná ul. 14. 934 01 Léva. Telefon: [phone]. Ügyfélfogadás: hétfő, kedd, csütörtök és péntek.
Nagykürtös. Postacím: Luènecká 33. 990 01. Telefon: [phone].