Már a védelmi felülvizsgálat első lépéseinek megtételekor sejtettem, hogy szövetségeseink – politikai nyilatkozataik, együttműködési készségük, illetve a bennünket érintő NATO-állásfoglalások tekintetében – gyorsabban fogják legitimálni a haderő-átalakítást, mint a hazai közvélemény, illetve az itthoni politikai partnereink – hangsúlyozza Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a szaktárca honlapja számára alákérdező újságírónak mosolygó arccal. Az internetes újság PR-fotóján is látszik azonban, hogy komoly gondokat rejtenek a miniszter egyre sűrűsödő homlokredői. A kínmosoly a krónikus forráshiány mellett talán annak is köszönhető, hogy a NATO több esetben is bírálta hazánkat, mert nem vagyunk képesek teljesíteni a szövetségnek tett felajánlásainkat.
Minisztériumi forrásaink szerint ma már nyílt titok a szakértők körében, hogy pénzhiány miatt a következő kormányzati ciklusra kell halasztani a haderőreform feladatainak jelentős részét. A honvédelmi miniszter tagadja, hogy túltervezték volna az átalakítás programját, a lapunk birtokába került dokumentumok tanúsága szerint azonban több mint kétszázmilliárd forint hiányzik a 2006 végéig tervezett védelmi vizsgálat finanszírozásához. Ez azt eredményezte, hogy a reformok egy része nem valósulhat meg az előttünk álló tíz évben, és a feladatok többségét a következő ciklus honvédelmi vezetésének kell végrehajtania. Az erre vonatkozó kérdésünkre Juhász Ferenc egy kormányszóvivői tájékoztatón azt válaszolta: nem a szaktárca tervezte túl a feladatokat, hanem egy olyan tízéves programot dolgoztak ki, amelyben bizonyos feladatokat előbb kell végrehajtani, egyes fejlesztéseket pedig el kell halasztani a „minisztérium szándékaitól független körülmények”, például a szállításoknál felmerülő gondok vagy a „világban bekövetkező változások” miatt. Információink szerint azonban a Magyar Honvédség tervezési és koordinációs főosztálya tízéves fejlesztési és szervezetépítési terveinek kidolgozásakor az derült ki, hogy a védelmi felülvizsgálat alapján elgondolt feladatok jelentős részére nincs meg a fedezet a HM költségvetésében.
A Pénzügyminisztérium (PM) által a megszorításokat követően elküldött forrás-előrejelzés alapján 2004-ben 13,8 milliárd forinttal, míg 2005-ben 10,4 milliárddal kevesebb a szaktárca költségvetése az előzetes kalkulációkhoz képest. Ugyanakkor a védelmi felülvizsgálat szerint 2005–2006-ra előirányzott feladatok a PM által prognosztizált új forrásokhoz viszonyítva 210 milliárd forinttal kerülnek többe a honvédelmi tárca által tervezettnél. Ezt az összeget a tervezési és koordinációs főosztály és a szaktárca felső szerveinek javaslata szerint egyértelműen a személyi juttatások korlátozásával, a beszerzések elhalasztásával, az infrastrukturális és működési költségek „újratervezésével” lehet előteremteni. A HM Gazdasági Tervezőhivatala csaknem 70 milliárd forint megtakarítását javasolja a személyi költségek csökkentésével a következő két évben, és számos beruházást halasztana el, például műszaki, technikai, híradó-, elektronikai és informatikai fejlesztési programokat. A Honvédelmi Minisztérium logisztikai és haditechnikai fejlesztési felügyeleti főosztálya ugyanakkor több mint tíz pontban tett javaslatokat a haderőreformban tervezett katonai beruházások elhalasztására, költségeinek csökkentésére. Ennek megfelelően felülvizsgálták és időben eltolták a Gripen vadászgépek fegyverzetének beszerzését. Az első hét vadászgéppel együtt csak a fegyverek egy részét vesszük meg 2006-ban, a többi eszközt a maradék hét Gripen megérkezése után 2007 végére szállítják le a magyar légierőnek.
Hollósi Nándor HM-főtanácsadó tájékoztatása szerint a fegyverzet tervezett költsége összesen 28 milliárd forint, ennek legnagyobb tételét a rakéták beszerzése jelenti. A szerződést elsőként azonban csak a gépágyúk lőszereiről és a nagy pontosságú fegyverek célba juttatásához szükséges segítő konténerek vásárlásáról kötik meg. A rakéták beszerzésénél Hollósi állítása szerint meg kívánják várni az USA kormányának ajánlatát, ettől teszik függővé, hogy kiírnak-e pályázatot. Lapunk azonban úgy tudja, hogy súlyos kételyek merültek fel az amerikai AMRAAM-rakéták beszerzése körül, mert a svéd vadászgép további exportsikerének esélyeit csökkentendő, a washingtoni kormányzat nem kívánja engedélyezni a rakéták legújabb változatainak exportját azokba az országokba, amelyek Gripent szereznek be.
A HM-nek már meg kellett volna kezdeni a Gripenek földi kiszolgálórendszerének kiépítését is, de egyelőre kérdéses, hogy mi valósulhat meg ebből az idén, hiszen a magyar vadászgépprogram tervezett költségei nem tartalmazzák az infrastrukturális beruházásokat. Egyelőre nem történtek lépések a Gripenekhez tartozó tankergépek beszerzésének, illetve fenntartási költségeinek vállalása terén sem, és hiába igénylik tőlünk légi szállító eszközök beszerzését, mert Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kerek perec kijelentette: erre nincs forrása az állami költségvetésnek.
Szenes Zoltán vezérkari főnöktől megtudtuk azt is, hogy a Mi–24-es harci helikopterek felújítására sem jut pénz, mert ezekre egyenként legalább 800 millió forintot kellene fordítani, hogy megfeleljenek a NATO követelményeinek. A helikopterek úgynevezett NATO-interoperabilitás-eléréséhez a források annak ellenére sem elegendők, hogy a katonai szövetség nyolcról négyre csökkentette a magyar harci helikopterekről szóló igényeit. A vezérkari főnök tájékoztatása szerint a HM-nek le kellett mondania új, könnyű páncélos BTR járművek vásárlásáról is. A védelmi felülvizsgálat alapján a szaktárca 27 milliárdot költött volna 115 ilyen harci jármű megvásárlására, az új elképzelés szerint azonban a raktáron lévő, konzervált BTR-eket teszik harcképessé, ami csak kilencmilliárd forintba kerül.
A HM arról is lemondott, hogy Tatán már ebben a ciklusban korszerűen felszerelt, könnyű vegyes ezredet hozzon létre, az erre tervezett költségek egy részét a debreceni dandár fejlesztésére költik majd. Az év végéig befejeződik a hódmezővásárhelyi zászlóalj felszerelése, de a rádióeszközöket nem kapja meg ez az egység sem. Értesüléseink szerint a szaktárca ajánlotta fel a NATO-nak, hogy 2013-ra felállít egy magas készenlétű könnyű lövészdandárt, de a NATO egy könnyűlövész-zászlóalj biztosítását már 2005 elejétől, egy további zászlóaljét 2006 végétől, a teljes dandár létrehozását pedig 2010-re kéri. Ugyancsak 2010-re kívánja a katonai szövetség a készenlétét egy gépesített lövészdandárnak is. Ezekre azonban a tízéves összesített haditechnikai fejlesztési terv szerint nincs forrása a szaktárcának.
Felboríthatja a HM költségvetését egyes felajánlott légvédelmi fejlesztések megindítása is. NATO-támogatás nélkül például csaknem ötmilliárd forintot kellene áldoznunk a Veszprémbe tervezett légi vezetésirányítási központ (ARS) létesítésére, de évente 800 millió forint költség jelentkezik a szövetség úgynevezett Repülőgép-fedélzeti korai riasztási és irányítási programjának kezelőszervezetéhez (NAPMO) való esetleges csatlakozásunkból is.
A szövetségi földi felderítőrendszerhez (AGS) való kapcsolódásunk esetén a HM-nek számolnia kell 8,2 milliárd forintos költséggel, de erre szintén nincsenek meg a források a szaktárca tízéves költségterveiben.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő