Több sebből vérzik a magyar haderőreform

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter pártállástól független politikusi vélemények szerint elsősorban sikerpropagandájának köszönheti, hogy eddig megúszta a kormányátalakításokat, de egy komolyabb váltás könnyen a bársonyszékébe kerülhet. Az általa meghirdetett program ugyanis „több mély sebből vérzik”, hiszen az önkéntes haderő kialakításához elvégzett védelmi felülvizsgálat által elhatározott feladatok nagy részéhez nincs meg a pénz a Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetésében.

2004. 08. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már a védelmi felülvizsgálat első lépéseinek megtételekor sejtettem, hogy szövetségeseink – politikai nyilatkozataik, együttműködési készségük, illetve a bennünket érintő NATO-állásfoglalások tekintetében – gyorsabban fogják legitimálni a haderő-átalakítást, mint a hazai közvélemény, illetve az itthoni politikai partnereink – hangsúlyozza Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a szaktárca honlapja számára alákérdező újságírónak mosolygó arccal. Az internetes újság PR-fotóján is látszik azonban, hogy komoly gondokat rejtenek a miniszter egyre sűrűsödő homlokredői. A kínmosoly a krónikus forráshiány mellett talán annak is köszönhető, hogy a NATO több esetben is bírálta hazánkat, mert nem vagyunk képesek teljesíteni a szövetségnek tett felajánlásainkat.
Minisztériumi forrásaink szerint ma már nyílt titok a szakértők körében, hogy pénzhiány miatt a következő kormányzati ciklusra kell halasztani a haderőreform feladatainak jelentős részét. A honvédelmi miniszter tagadja, hogy túltervezték volna az átalakítás programját, a lapunk birtokába került dokumentumok tanúsága szerint azonban több mint kétszázmilliárd forint hiányzik a 2006 végéig tervezett védelmi vizsgálat finanszírozásához. Ez azt eredményezte, hogy a reformok egy része nem valósulhat meg az előttünk álló tíz évben, és a feladatok többségét a következő ciklus honvédelmi vezetésének kell végrehajtania. Az erre vonatkozó kérdésünkre Juhász Ferenc egy kormányszóvivői tájékoztatón azt válaszolta: nem a szaktárca tervezte túl a feladatokat, hanem egy olyan tízéves programot dolgoztak ki, amelyben bizonyos feladatokat előbb kell végrehajtani, egyes fejlesztéseket pedig el kell halasztani a „minisztérium szándékaitól független körülmények”, például a szállításoknál felmerülő gondok vagy a „világban bekövetkező változások” miatt. Információink szerint azonban a Magyar Honvédség tervezési és koordinációs főosztálya tízéves fejlesztési és szervezetépítési terveinek kidolgozásakor az derült ki, hogy a védelmi felülvizsgálat alapján elgondolt feladatok jelentős részére nincs meg a fedezet a HM költségvetésében.
A Pénzügyminisztérium (PM) által a megszorításokat követően elküldött forrás-előrejelzés alapján 2004-ben 13,8 milliárd forinttal, míg 2005-ben 10,4 milliárddal kevesebb a szaktárca költségvetése az előzetes kalkulációkhoz képest. Ugyanakkor a védelmi felülvizsgálat szerint 2005–2006-ra előirányzott feladatok a PM által prognosztizált új forrásokhoz viszonyítva 210 milliárd forinttal kerülnek többe a honvédelmi tárca által tervezettnél. Ezt az összeget a tervezési és koordinációs főosztály és a szaktárca felső szerveinek javaslata szerint egyértelműen a személyi juttatások korlátozásával, a beszerzések elhalasztásával, az infrastrukturális és működési költségek „újratervezésével” lehet előteremteni. A HM Gazdasági Tervezőhivatala csaknem 70 milliárd forint megtakarítását javasolja a személyi költségek csökkentésével a következő két évben, és számos beruházást halasztana el, például műszaki, technikai, híradó-, elektronikai és informatikai fejlesztési programokat. A Honvédelmi Minisztérium logisztikai és haditechnikai fejlesztési felügyeleti főosztálya ugyanakkor több mint tíz pontban tett javaslatokat a haderőreformban tervezett katonai beruházások elhalasztására, költségeinek csökkentésére. Ennek megfelelően felülvizsgálták és időben eltolták a Gripen vadászgépek fegyverzetének beszerzését. Az első hét vadászgéppel együtt csak a fegyverek egy részét vesszük meg 2006-ban, a többi eszközt a maradék hét Gripen megérkezése után 2007 végére szállítják le a magyar légierőnek.
Hollósi Nándor HM-főtanácsadó tájékoztatása szerint a fegyverzet tervezett költsége összesen 28 milliárd forint, ennek legnagyobb tételét a rakéták beszerzése jelenti. A szerződést elsőként azonban csak a gépágyúk lőszereiről és a nagy pontosságú fegyverek célba juttatásához szükséges segítő konténerek vásárlásáról kötik meg. A rakéták beszerzésénél Hollósi állítása szerint meg kívánják várni az USA kormányának ajánlatát, ettől teszik függővé, hogy kiírnak-e pályázatot. Lapunk azonban úgy tudja, hogy súlyos kételyek merültek fel az amerikai AMRAAM-rakéták beszerzése körül, mert a svéd vadászgép további exportsikerének esélyeit csökkentendő, a washingtoni kormányzat nem kívánja engedélyezni a rakéták legújabb változatainak exportját azokba az országokba, amelyek Gripent szereznek be.
A HM-nek már meg kellett volna kezdeni a Gripenek földi kiszolgálórendszerének kiépítését is, de egyelőre kérdéses, hogy mi valósulhat meg ebből az idén, hiszen a magyar vadászgépprogram tervezett költségei nem tartalmazzák az infrastrukturális beruházásokat. Egyelőre nem történtek lépések a Gripenekhez tartozó tankergépek beszerzésének, illetve fenntartási költségeinek vállalása terén sem, és hiába igénylik tőlünk légi szállító eszközök beszerzését, mert Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kerek perec kijelentette: erre nincs forrása az állami költségvetésnek.
Szenes Zoltán vezérkari főnöktől megtudtuk azt is, hogy a Mi–24-es harci helikopterek felújítására sem jut pénz, mert ezekre egyenként legalább 800 millió forintot kellene fordítani, hogy megfeleljenek a NATO követelményeinek. A helikopterek úgynevezett NATO-interoperabilitás-eléréséhez a források annak ellenére sem elegendők, hogy a katonai szövetség nyolcról négyre csökkentette a magyar harci helikopterekről szóló igényeit. A vezérkari főnök tájékoztatása szerint a HM-nek le kellett mondania új, könnyű páncélos BTR járművek vásárlásáról is. A védelmi felülvizsgálat alapján a szaktárca 27 milliárdot költött volna 115 ilyen harci jármű megvásárlására, az új elképzelés szerint azonban a raktáron lévő, konzervált BTR-eket teszik harcképessé, ami csak kilencmilliárd forintba kerül.
A HM arról is lemondott, hogy Tatán már ebben a ciklusban korszerűen felszerelt, könnyű vegyes ezredet hozzon létre, az erre tervezett költségek egy részét a debreceni dandár fejlesztésére költik majd. Az év végéig befejeződik a hódmezővásárhelyi zászlóalj felszerelése, de a rádióeszközöket nem kapja meg ez az egység sem. Értesüléseink szerint a szaktárca ajánlotta fel a NATO-nak, hogy 2013-ra felállít egy magas készenlétű könnyű lövészdandárt, de a NATO egy könnyűlövész-zászlóalj biztosítását már 2005 elejétől, egy további zászlóaljét 2006 végétől, a teljes dandár létrehozását pedig 2010-re kéri. Ugyancsak 2010-re kívánja a katonai szövetség a készenlétét egy gépesített lövészdandárnak is. Ezekre azonban a tízéves összesített haditechnikai fejlesztési terv szerint nincs forrása a szaktárcának.
Felboríthatja a HM költségvetését egyes felajánlott légvédelmi fejlesztések megindítása is. NATO-támogatás nélkül például csaknem ötmilliárd forintot kellene áldoznunk a Veszprémbe tervezett légi vezetésirányítási központ (ARS) létesítésére, de évente 800 millió forint költség jelentkezik a szövetség úgynevezett Repülőgép-fedélzeti korai riasztási és irányítási programjának kezelőszervezetéhez (NAPMO) való esetleges csatlakozásunkból is.
A szövetségi földi felderítőrendszerhez (AGS) való kapcsolódásunk esetén a HM-nek számolnia kell 8,2 milliárd forintos költséggel, de erre szintén nincsenek meg a források a szaktárca tízéves költségterveiben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.