A MÁV-kórház főigazgatójának feljelentése nyomán tavaly decemberben indult meg a nyomozás H. Szabolcs ellen – tájékoztatta lapunkat Fülöp Valter rendőr őrnagy, a BRFK vizsgálati főosztályvezető-helyettese. A rendőrség tegnap juttatta el vádjavaslatát foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, valamint maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával a VI–VII. kerületi ügyészségre.
A feljelentés szerint H. Szabolcs a tavaly ősszel levezetett szülésekkor két páciensével szemben szegte meg foglalkozásának szabályait. Az egyik nő, A. Ildikó meghalt, míg P. M. Bettinának el kellett távolítani a méhét. A nyomozás megállapította: H. Szabolcs tavaly szeptember 10-én több, utolsó időben lévő, szülni készülő nőt berendelt ügyeleti idejében. Az orvos szakértők egyetértettek abban, hogy a szülész A. Ildikót nem vizsgálta meg kellőképpen, ezért nem is tudta a fennálló méhrepedés lehetőségét diagnosztizálni. A vajúdó nőt felügyelet nélkül, a társalgóban hagyta, s miután A. Ildikónak elviselhetetlen fájdalmai keletkeztek, csak többszöri kérésére adott érzéstelenítőt. Amikor elkezdődött a szülés, H. Szabolcs egy másik pácienséhez sietett, így egy épp a kórházban tartózkodó munkatársa helyettesítette. A orvosnak viszont nem maradt ideje a pontos diagnosztizálásra. A. Ildikónak megrepedt a méhe, s nem sokkal később meghalt. Ugyanebben az időben H. Szabolcs P. M. Bettinához igyekezett, akinek megsérült a méhe. Ezt azonban az orvos csak a szülés után három órával vette észre. Ezután távolította el a szervet, de az orvos szakértők szerint nem lett volna szükség a beavatkozásra, ha időben észreveszi a műhibát.
A nőgyógyász a bűncselekmény elkövetését tagadta, és nem tett vallomást. Az adatokból kiderült: H. Szabolcs a kórházi átlagtól (ötven-száz eset) rendkívüli módon eltérve évi 450 szülést vezetett le, amely havi csaknem negyvenet jelentett. Ebből mindegyik a gyanúsított ügyeleti idejében történt, s ez programozott szülésekre utal. Megállapították azt is, hogy a H. Szabolcs kezei alatt világra jött csecsemők fele a kórház intenzív osztályán kezdte életét. Pácienseinek 40 százaléka a szülés után az átlagos öt nap helyett tíz napig feküdt a kórházban.
A programozott szülés. A MÁV-kórház szülészorvosának esete ismét felhívta a figyelmet arra: mivel magyarázható, hogy egyre több szülést végeznek császármetszéssel? Szakemberek szerint ehhez hozzájárulnak a tudatosan előrehozott szülések is. Egyre több kismama jár magánnőgyógyászhoz, akinek könnyebbség, hogy a „programozott” szüléssel csak egy órát kell a kórházban töltenie. Az egészségbiztosító adatai szerint egyes intézményekben feltűnően sok kismama műtéttel hozza világra gyermekét. Néhol az esetek csaknem felében, míg máshol alig 17 százalékában vágják fel a nők hasát. Egyes helyeken négy év alatt 20 százalékkal emelkedett a császármetszések aránya. A műtétek szaporodásában szerepe lehet az egyre nagyobb számú kártérítési pernek is. Határesetekben ugyanis, amikor nehéz eldönteni, hogy indokolt-e a beavatkozás, szinte mindig a „császár” mellett döntenek az orvosok. (Z. N.)
