Tegnapi döntésével az Európai Központi Bank (EKB) változatlanul, azaz két százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumot.
Az internetes gazdasági hírportálok szerint a piacot nem lepte meg a verdikt, hiszen az összes elemző erre számított. Az EKB alapkamata 2003 júniusa óta két százalék.
A szóban forgó döntést megelőzően a témával foglalkozó szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az EKB valószínűleg nem „fut” az amerikai központi jegybank szerepét betöltő Fed után, amely több mint egy hónapja negyed százalékponttal emelte 1,25 százalékra az alapkamatot. Hozzáértők szerint több tényező is gátolja az eurózóna gazdaságának bővülését. Ezek egyike a stabilitási és növekedési paktum, amelynek szabályrendszere a GDP három százalékában határozza meg a költségvetési deficit felső határát. A fiskális expanzió visszafogása mellett gondot okoz, hogy az EKB sem lazít, hiszen mind az infláció, mind konjunkturális követelmények szempontjából magas szinten – az említett két százalékon – tartja az eurózóna irányadó kamatlábát. Természetesen növekedéskorlátozó hatása van a viszonylag erős eurónak is, különösen olyan körülmények között, amikor a közös nyugat-európai pénz más devizákkal szembeni erősödését egyáltalán nem követi az EKB irányadó kamatszintjének mérséklődése. Az erősödő euró ugyanakkor hozzájárul az infláció normalizálódásához.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
