A tőzsdei kereskedésbe ma bevezetik az „S” jelű kárpótlási jegyeket, amelyeket azonban nem különböztetnek meg a már tőzsdén forgó jegysorozatoktól. A kárpótlási jegyek utolsó sorozataként kibocsátott „S” jelű értékpapírok eddig nem voltak bevezetve a Budapesti Értéktőzsdére, ellentétben az öszszes korábbi, „A”-tól „R”-ig jelölt sorozattal. A távirati iroda tájékoztatása szerint a továbbiakban az Erste Bank közreműködésével a Kelerbe beszállított jegyeket folyamatosan „S” jelűre cserélik, a kicserélt értékpapírokat pedig érvénytelenítik. A cserére a nyilvántartás pontosítása érdekében van szükség.
A jegyek központi letéti őrzését korábban az SBB Solution Szolgáltató Rt. (előző nevén Budapesti Értékpapír és Befektetési (BÉB) Rt. végezte, ám 2004. április 30-i hatállyal felmondta a tőzsdével az őrzéssel kapcsolatos megállapodást. A felmondás hatályát később július 15-ig meghosszabbították.
A felmondással összefüggésben július 12–15. között felfüggesztették a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedését.
Július 14-én a Pénzügyminisztérium előzetes megállapodást kötött a Keler Rt.-vel és az Erste Bankkal, s megkezdték az új rendszer felállítását. Ezt megelőzően a kabinet kormányrendeletben rögzítette, hogy a kárpótlási jegyek kibocsátója a magyar állam, amelyet a pénzügyminiszter képvisel. A változás lényege az volt, hogy a stratégiai döntések meghozatala tekintetében a pénzügyminiszter a felelős, aki a döntések előkészítését az igazságügy-miniszterrel közösen végzi. Nem változott azonban a Központi Kárrendezési Iroda, s az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kárpótlással kapcsolatos alapfeladata.
A kárpótlás folyamata 1991-ben kezdődött és 2000-re lényegében lezárult, ez a magyar államnak mintegy 500 milliárd forintba került, ennek egy részéhez a kibocsátott több mint 140 milliárd forint névértékű kárpótlási jegy útján jutottak hozzá. A vagyoni és személyi kárpótlás címén az 1938 és 1989 között sérelmet szenvedettek közül mintegy hárommillió személy kérelmét bírálta el az illetékes hivatal.
A kárpótlási jegyek likviditása érdekében 1992-ben a Budapesti Értéktőzsdére is bevezették a papírt, amelynek árfolyama igen változó volt. A kezdeti, a névérték 80 százalékát is elérő ár után az hoszszú ideig mindössze ötödét-harmadát érte.
Az utolsó kárpótlásijegy-cserét, a Forrás Rt. papírjainak kibocsátásával tavaly nyáron bonyolította le az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. A tranzakciót a kormány a kárpótlásijegy-bevonás lezárásának tekintette. „Nincs olyan terv vagy elképzelés, hogy a jövőben bármely cég részvényeit kárpótlási jegy ellenében ajánljuk fel” – jelentette ki László Csaba akkori pénzügyminiszter.
A kárpótlási jegyek jelenlegi birtoklói egyrészt tőzsdei spekulációra használják ezt a speciális értékpapírt, másrészt arra számítanak, hogy az állam valamilyen végső felhasználási lehetőséget biztosít egy, a kárpótlási jegyek kivonását is szabályozó jogszabállyal. A Forrás kibocsátása előtti kormányzati becslés szerint 7-9 milliárd forintnyi kárpótlási jegy nem került addig bevonásra. A Pénzügyminisztérium legutóbb közölte, hogy jelenleg mintegy négymilliárd forintnyi kárpótlási jegy van a piacon.
origo.hu
Kórházból üzent Reviczky Gábor – életmentő beavatkozás előtt áll
