A függetlenség ügye másodlagossá vált

Az elmúlt napok eseményei végérvényesen bizonyították, hogy már rég nem a csecsen függetlenségről van szó. Ez ma legfeljebb másod- vagy harmadrendű dolog. Az előtérbe az iszlám fundamentalizmus tolult, állítják szinte egyöntetűen a történteket elemezve orosz szakértők.

Oroszország a terroristák háborújának minden eddiginél nagyobb hullámával kénytelen szembesülni ezekben a napokban. Valójában nem is oly meglepő, ami történik, hiszen Aszlan Maszhadov még a nyár elején előre bocsátotta a terrorakciók intenzitásának fokozódását és azt is, hogy azokat kiterjesztik Csecsenföldön kívülre, fogalmaz Vjacseszlav Nyikonov, a politika alapítvány elnöke. Mint mondja, az időzítés egyértelműen a csecsen elnökválasztáshoz köthető, a cél pedig a bosszúállás, a figyelemfelhívás. A politológus klasszikus terroristaháborúként aposztrofálja a történteket, hozzátéve, hogy mindez már nagyrészt túlmutat Csecsenföldön. Hasonlóképpen vélekedik a Polgári Fórum koordinátora, Szergej Markov is, aki szerint a terrorizmus egyfajta súlypont-áthelyeződéséről van szó Oroszország felé, amit az Iszlambuli Brigádok felhívása is mutat.
A túszdráma várható politikai következményeit latolgatva Nyikonov Moszkva csecsenföldi politikájának keményedésére számít. Markov ugyanakkor azt emeli ki, hogy a mostani események segíthetnek a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködés hatékonyabbá tételében. Borisz Makarenko politológus arra helyezi a hangsúlyt, hogy a jelenlegi helyzetben a hatalom és a társadalom is tehetetlen, hiszen egy láthatatlan ellenféllel kell megküzdenie. Ennek ellenére nem tart attól, hogy a mostani tragédia ellehetetleníti Putyint, Maszhadov viszont ugyancsak elgondolkodhat, a csecsen ügy iránti nemzetközi szimpátia ugyanis erősen megcsappan.