A templom egere

Úgy jártunk, mint a mesebeli király az okos lánnyal: van kormányunk, meg nincs nincs is, leváltották a sportminisztert, de mégsem; megbukott a pártelnök-külügyminiszter, de zsíros brüsszeli funkcióval vigasztalódhat. És el ne felejtsem a miniszterelnököt, akiből úgy van kettő, hogy az egyik még, a másik már nincs, de azért az összes kormányfőként nyilatkozik és viselkedik. Maradjunk a miniszterelnököknél. Ha az egyik (Medgyessy) kicsit jobban adminisztrál (idejében elküldi a minisztercseréket bejelentő levelét az államfőnek), és/vagy nem követ el a saját szempontjából kapitális hibát az SZDSZ-nek adott ultimátumával, akkor a másik (Gyurcsány) ma legfeljebb a parlamenti karzatról figyelhetné a hatalomgyakorlókat, hiszen még egy soványka listás képviselői mandátuma sincs.

Ehhez képest a jelenlegi valódi hatalomgyakorló (miniszterelnök-jelölt, sportminiszter, nagyvállalkozó, kádkőlovag – a kívánt rész aláhúzandó) jól felépített médiamegjelenéseiben teátrális mozdulatokkal és a nép egyszerű fiainak szánt hatásos mondatokkal megkezdte a választók kábítását. Az én zsebemben először az olimpia idején nyílt ki a bicska, amikor a nagyszerű magyar kajakos lányok győzelme után megszólaltatott politikustól megkérdezte a Magyar Rádió riportere, hogy a gyerekeit miért nem hozta magával. Gyurcsány válaszát nem tudom pontosan idézni (az ember nem jegyzetfüzettel a kezében szurkolja végig a kajak ötszáz döntőjét), de valami olyasmit mondott, hogy mivel maga fizeti a repülőjegyét, nincs az a pénz, amivel finanszírozni lehetne a gyerekek kiutaztatását. Itt álljunk meg egy szóra.

A nemzeti légitársaság honlapján e sorok írásakor vasárnapi indulással lehetett jegyet foglalni a Budapest–Athén útvonalra, jövő vasárnapi hazaérkezéssel. Az utolsó pillanatban váltott jegy a legdrágább a légi közlekedésben, így a turistaosztályra szóló retúrjegy 74 700 forintba kerülne. Gyurcsány Ferenc tavalyi évi jövedelme (saját vagyonnyilatkozata szerint) 81 404 977 forint volt, ez döntően a ő kizárólagos tulajdonában lévő, becsült piaci értékén 3,5 milliárdot érő Altus Rt.-től kifizetett osztalékból származik. A tavalyi jövedelméből tehát ezernyolcvankilenc Budapest–Athén teljes árú retúrjegyet tudna vásárolni és még maradna is több mint ötvenhétezer forintnyi zsebpénze. De nem, a vérző szívű apa a gyerekeit nem vihette az olimpiára, mert „nincs az a pénz”, amiből telne rá.

A másik, demagógiájában felülmúlhatatlan esetet kedden este láttam a közszolgálati tévé híradójában. A Kereskedelemi és Iparkamara konferenciájáról szóló tudósítás a miniszterelnök-jelölt beszédéből sugárzott részletet. „Azért el kell hogy mondjam, ha valahova megyek, tőlem mindenki pénzt kér. Hát, hölgyeim és uraim, ha más nem, önök csak tudják, a kormányoknak egy megveszekedett fillérük nincs. Szegényebbek, mint a templom egere” – mondta Gyurcsány, majd kiállt a közönség elé, és teátrális mozdulattal kifordította zsebeit, hogy mindenki lássa: egyetlen fillér sincs benne. A pillanatnyi csend után a közönség a színészi produkciót tapssal jutalmazta, majd azt is meghallgathatták, hogy „Magyarország nem a kormány részvénytársasága”. Gyurcsány metakommunikációja elég meggyőző: ő már a saját zsebében hordja az államkasszát, de abban viszont egy fillér sincs. Nyilván balatonőszödi típusú (vissza)lízingelésekre ment el, netán kifizették az utcazenésznek álló haverokat, lekötöttük előre a honi kádkőipar többévi termelését, vagy kifizettük az öregecskedő feleségektől való válóperekre.

Nagy itt a jólét, és ez a fontos.