Alapvető a különbség Magyarország két vasúttársasága, a GYSEV Rt., illetve a MÁV Rt. között, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy utóbbi egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe kerül, ami a szolgáltatás színvonalát és a társaság jövőjét egyaránt befolyásolja – nyilatkozta lapunknak Szabó András, a GYSEV Rt. elnöke. A MÁV elsősorban közszolgáltatást fenntartó cég, amely esetében nélkülözhetetlen a nagyobb állami szerepvállalás a személyszállító vonatok és az infrastruktúra üzemeltetéséhez, a GYSEV-nél pedig az áruszállítás a meghatározó. Az üzleti alapon fenntartott áruszállítás biztosítja a társaság jövedelmének jelentős részét, így a személyszállító üzletág is eredményesebben működik. Mint ismert, a MÁV reformjának megakadása, illetve a vasúttársaság egyre kilátástalanabb pénzügyi helyzete miatt a tulajdonos gazdasági és közlekedési tárca részéről felmerült, hogy legfelsőbb szinten is személycseréket hajtanak végre a MÁV menedzsmentjében. Arról azonban még nem nyilatkoztak a tulajdonosok képviselői, hogy mennyiben tehető egyáltalán felelőssé a jelenlegi helyzetért a MÁV vezetése, hiszen a vállalat az állam által előírt közszolgáltatásokat teljesíti, aminek a teljes fedezetét eddig még nem kapta meg a társaság. A gazdasági tárca elképzelései szerint a GYSEV Rt. vezetői jutnának meghatározó szerephez a jövőben a MÁV irányításában, erről azonban várhatóan csak a kormányalakítást követően lesz döntés. Szabó András lapunknak elmondta: egyelőre csak egyeztetések zajlanak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) felkérésének abban az esetben tesz eleget, ha a MÁV-nál azokkal a közvetlen munkatársakkal dolgozhat, akik a GYSEV átszervezésében szerepet vállaltak.
A GYSEV elnöke szerint tulajdonosi, azaz kormányzati szándék nélkül a Magyar Államvasutak reformját nem lehet megvalósítani, ehhez a mindenkori MÁV-menedzsment szakmai vezetéssel járulhat hozzá. A megfelelő tulajdonosi döntések meghozatala mellett az egyelőre kilátástalan helyzetben levő MÁV egyetlen lehetősége, ha a belső átalakításokat felgyorsítják. Ez az átalakítás megkezdődött – tette hozzá Szabó András –, a belső tartalékok kiaknázása nélkül azonban az államvasút hiába várja a tulajdonos beavatkozását. Mindenképpen rendezni szükséges például a MÁV Rt. portfólióját, ugyanis olyan vállalkozásokkal, amelyek közvetlenül nem a vasúti tevékenységgel hozhatók összefüggésbe, nem lehet eredményesen működni. Ennek megfelelően mindenképpen a vállalkozások újbóli felülvizsgálatára és hatékony portfóliótisztításra lenne szükség a MÁV-nál – vélekedett Szabó András. Azoktól a cégektől, ahol a várható haszon nem haladja meg a befektetett tőke költségét, rövid távon meg kell szabadulnia az államvasútnak. Az ilyen érdekeltségeket a GYSEV-nél is folyamatosan leépítik, mivel e nélkül üzleti alapon nem lehet eredményesen működtetni egy vállalatot.
A MÁV jelenleg tekintélyes ingatlanvagyonnal rendelkezik, aminek nagy részét egyáltalán nem használja, vagy közvetlenül nem a vasúti tevékenységet szolgálják. Az ingatlangazdálkodás azonban átláthatatlan a MÁV-nál, így a vasúttársaság nem tudja kihasználni azt a lehetőséget, hogy a bevételeket a járműpark megújítására, illetve a szolgáltatások színvonalának emelésére fordítsák. Ugyanakkor – mondta Szabó András – a MÁV nem egy ingatlangazdálkodó szervezet. A nem vasúti célú ingatlanok értékesítését az állami vagyon kezelője végezhetné.
Nagyobb állami szerepvállalást tart szükségesnek a GYSEV elnöke a vasúti infrastruktúra, azaz az országos pályahálózat kezelésében, fenntartásában. Ugyanakkor jelentős anyagi forrásra lenne szükség a közszolgálati vasúti személyszállítás fejlesztéséhez. Azt azonban nem lehet elvárni a tulajdonostól, illetve az adófizetőktől, hogy a jelenlegi hálózatát tartsa fenn az államvasút. Szabó András szerint mindenképpen felül kellene vizsgálni a MÁV hálózatát, hol célszerű továbbra is fenntartani a vasúti közlekedést. Ugyanakkor a MÁV nagy forgalmú vonalainak további fejlesztése elengedhetetlen, hiszen – elsősorban a minőségi áru- és személyszállítással – ezeken keresztül szerezhet új piacokat és tarthatja meg a jelenlegieket.
A GYSEV Rt. szervezeti átalakítása idén, de fél éven belül mindenképpen megvalósul – mondta Szabó András. A társaság még az idén értékesítené a fővárosban levő székházát, valamint a Sopronban működő szállodáit, továbbá a Raaberfreight Kft.-ben meglevő hatvanszázalékos tulajdonrészt harminc százalékra kívánják csökkenteni. Az értékesítésből befolyó forrásokat az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. A GYSEV Rt. az első fél évet üzemi szinten 120-150 millió forint nyereséggel zárta – ezeket az eredményeket a novemberi közgyűlés fogadja el –, az első hét hónap gazdálkodásának ismeretében arra lehet számítani, hogy 2004-ben százmillió forint felett lesz az eredmény az ingatlanhasznosítások nélkül. A társaság 150 millió forint értékben újít fel, illetve vásárol személyszállító vagonokat a német vasúttól, ezzel lehetőség nyílik a kocsipark nagy részének a cseréjére. Ezzel együtt elsősorban a raktárbázis fejlesztésére fordítják a rendelkezésre álló forrásokat, így a soproni rendező-pályaudvaron levő 3200 négyzetméter alapterületű ingatlan építését év végéig befejezik. A tervek között szerepel továbbá öt nagy teljesítményű villamos mozdony vásárlása, amelyek a hazai vasútvonalakon kívül is közlekedhetnek. A szervezet további átalakításáról ugyancsak a novemberi közgyűlésen határoznak. Az elképzelések szerint egy-egy vezérigazgató-helyettes irányítaná az egységes magyar és osztrák pályavasutat, valamint a kereskedővasutat, amellyel tovább erősödhet a GYSEV térségi szerepvállalása.
Magyar és osztrák vasútvonalak. A GYSEV Rt.-hez Magyarországon és Ausztriában 183 kilométer hosszú vasútvonal tartozik, ezek közül 133 kilométer villamosított. A vasúttársaság főtulajdonosa a magyar állam, részvénycsomaggal rendelkezik még az osztrák állam, a Spedition Holding AG, illetve szórványrészvényekkel magánszemélyek is tulajdonosok. A tulajdonosi szerkezet a tőkeemelések miatt 2008-ig folyamatosan változik, a magyar állam részesedése azonban nem csökkenhet 51 százalék alá. Idén a GYSEV Rt. négymilliárd forintos alaptőkéjét az osztrák állam és a Spedition Holding 700 millió forinttal emeli, s további 55 millió forintért értékesít részvényeket a társaság. A magyar állam a 2005 és 2007 közötti időszakban évente háromszáz-, 2008-ban pedig kétszázmillió forinttal emeli meg a társaság tőkéjét. Az ebből származó, összességében 1,8 milliárd forintot fejlesztésre költi a társaság.
