Árt a kínai árudömping

Miközben a hivatalos statisztikai adatok szerint a kínai import több mint 80 százalékát gépek, berendezések, számítástechnikai és mobiltelefon-alkatrészek teszik ki, a honi állampolgárnak mégis a „kínai” szóról az olcsó ruhát, s cipőt árusító üzletek jutnak eszébe. Közismert, hogy a könnyűipart ma elsősorban a belföldi értékesítést ellehetetlenítő hatalmas import és ezen belül is az illegális tevékenység sújtja leginkább. – A távol-keleti árudömpinggel szemben hazánk – mivel uniós tag, nem tud egyoldalú korlátozásokat bevezetni – tehetetlen. A probléma csak a nyugati közösség egységes fellépésével oldható meg – nyilatkozta lapunknak Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés (BCE) igazgatója. Hozzátette: az unió által alkalmazott kvótarendszer sajnos nem jelent megoldást, mert a kínai és más távol-keleti országok ezt úgy játsszák ki, hogy termékeiket Hongkongon – amely nem kvótakötelezett – keresztül exportálják az unióba. Ugyanakkor, információink szerint, bár hazánkban – a könnyűipari szervezetek nyomására – a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) bevezette az importárak és -mennyiségek együttes nyilvántartását, ezt a távol-keleti kereskedők úgy kerülik ki, hogy Szlovákiában vámoltatnak. Északi szomszédunknál ilyen rendszer nem működik.
Egyébként az utóbbi időkben a hatályos ellenőrzési rendszer is változott: a VPOP a szervezetnél történt elbocsátások, illetve a pénzügyi elvonások miatt már kevésbé szokott tételes vizsgálatokat végezni. A bőr- és feldolgozóipari cégek a távol-keleti import, s az ebből fakadó piac telítettsége miatt mérsékelték termelésüket, és a felesleges létszámot elbocsátva próbálták megteremteni gazdasági egyensúlyukat. Tavaly csak a cipőiparban közel négyezer dolgozónak szűnt meg a munkahelye. Ugrásszerű csökkenés volt jellemző a termelés nagyságrendjére is, a volumen 2003-ban 35 százalékkal mérséklődött. Az értékesítésen belül erős ütemben csökken a hazai piaci részarány.
– A belföldön való szerepvállalás mérséklődése összefügg a magas importversennyel, a saját bolthálózat hiányával, a lassú piaci reakcióképességgel, a feketekereskedelem jelenlétével, a szürkegazdaság sajátos piaci csatornáival – mondta Várszegi Árpád. A KSH adatai alapján a cipőgyártás 2003-ban közel 3 millió párral csökkent, s e tendencia a BCE igazgatója szerint 2004-ben is érvényesül. A szervezet becslése alapján megállapítható, hogy 2003-ban a nyersbőrökből előállított készbőrök mennyisége 40 százalékkal csökkent. Az importdömping miatt jelenleg a termelő és a többségében magyar tulajdonú cipő-nagykereskedők a hazai fogyasztásnak csak mintegy 10-12 százalékát adják.
Az elmúlt évben a kínai import 3,4 milliárd dollárt, míg a magyar export 177,5 millió dollárt tett ki. A tavalyi év során a magyar kivitel 15 százalékkal növekedett, ugyanakkor a Kínából származó behozatal 57,5 százalékkal bővült. Ezzel a kereskedelmi deficit értéke meghaladta a 3,1 milliárd USD-t. Hazánkban több mint tízezer kínai alapítású cég működik, s legnagyobb részük textil-, ruha-, cipő- vagy játékkereskedelemmel foglalkozik. Az utóbbi két évben a kínai vállalatok részére egy komplett infrastruktúra épült ki, amelynek elemei: a Bank of China budapesti fiókja, az Air China képviseleti irodája, az Asia Center, China Mart nagykereskedelmi központok létesítése, az ITDH kínai nyelvű befektetési kézikönyve, közvetlen légi járat beindítása, budapesti kínai iskola létrehozása.