Két évig volt az RSZVSZ vezetője. Hogyan távozott ebből a tisztségből, és milyen eredményeket hagyott maga mögött? Mire számít a korrupcióellenes szervezet jövőjével kapcsolatban, és mi változott meg tevékenysége nyomán?
– Amikor az RSZVSZ-től eljöttem, az átvételi állapothoz képest egy szervezetileg átalakított, szemléletet váltott és személyi állományában megerősödött szervezetet hagytam hátra. A szolgálaton belül megindultak olyan projektek, amelyeket ha folytatnak az utódaim, akkor nagyon bízom abban, hogy a szervezet hatékonysága, megítélése és elfogadottsága a jövőben sokat változhat.
– Beiktatását követően az egyik legfontosabb feladatként említette a rendőrségen belüli korrupció elleni fellépést. Ugyanakkor az állománygyűlés után kijelentette, hogy az RSZVSZ-nél szerzett információit nem kívánja felhasználni munkája során. Ez utóbbi megjegyzése félreértés volt?
– Nem, ez így igaz. Az ott szerzett konkrét információkat – amint a rendőrség élére kerültem – elfelejtettem, az általánosítható tapasztalatokat azonban felhasználom a munkám során. A konkrétumokat azért felejtem el, mert ettől a pillanattól kezdve már ennek a szervezetnek vagyok a vezetője. Minden eddigi beosztásomban azzal kezdtem a munkát, hogy munkatársaimnak kijelentettem: új időszámítás kezdődik, mert az emberek megítélésében nem az befolyásol, hogy eddig mit mondtak róluk, hanem az, amit tapasztalok. Ha az illető emberi magatartása, szakmai munkája a szervezeti igényeknek és saját elvárásaimnak is megfelel, akkor minden további nélkül dolgozhatunk együtt.
– Vannak olyan hírek, amelyek szerint változhat a belügyminiszter személye. Ha igen, akkor változhatnak-e az önnek tett ígéretek?
– Amikor kinevezésem szóba került, a miniszterelnök-jelölt és a belügyminiszter beszélgetett velem. Mindegyikük saját hatáskörében tett bizonyos kijelentéseket. Kérdése miatt nem aggódom, mert úgy tűnik, hogy a miniszterelnök-jelöltből kormányfő lesz, és feltételezem, hogy az általa vezetett kormány esetleges új tagja is végrehajtja az utasításait.
– Többek véleménye szerint a felhalmozott adósságállomány az eredményesség és a működés rovására megy. Mire elegendő az az összeg, amit a miniszterelnök-jelölt ígért önnek?
– A megbeszélésen szó esett olyan kérdésekről, amelyek a rendőrség költségvetését érintették. Ekkor megnyugtató válaszokat kaptam, de naiv azért nem vagyok. Tisztában vagyok azzal, hogy csak akkor lehetek ezekben biztos, ha a 2005-ös költségvetési törvényt a parlament elfogadta. Más kérdés az év hátralévő részének finanszírozása. A rendőrség jelenlegi adósságállományával kapcsolatban arra kaptam miniszteri utasítást, hogy ennek kezelését munkatársaimmal tekintsük át; arra várnak választ tőlünk, hogyan lehet az év végéig minimálisra csökkenteni. E munka folyamatban van.
– A miniszterelnök-jelölt a jövőben évente ezer új gépjárművet is ígért a szervezetnek. Mit jelent ez, hány új autót kapott az elmúlt években a rendőrség?
– Eddig a rendőrség nem ütemezetten kapott új autókat, hanem a költségvetés helyzetétől függően került sor a cserékre. Nagyon régi problémája a testületnek, hogy nem tervszerűen és ütemezetten történnek az amortizációs cserék. Az ötéves programban szereplő évi ezer új gépkocsi azt jelentené, hogy ez idő alatt a teljes járműparkot le tudnánk cserélni.
– Beiktatásakor említést tett az elődje által megkezdett átszervezés áttekintéséről. Mi várható ezen a téren, különös tekintettel az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságának átalakítására, amely törvénymódosításokat igényel?
– Úgy gondolom, hogy az ORFK-nak és az ön által említett szervezeti egységnek az átalakítása befejeződött, de én ebben a folyamatban nem vettem részt. Most az átszervezések eredményeit szeretném áttekinteni, arra vagyok kíváncsi, hogyan álltak fel az új szervezetek, menynyire érték el működőképességük maximumát, és arra, milyen hatást gyakorolnak a szakmai munkára és ezen keresztül a bűnügyi-közbiztonsági helyzetre. Az átalakítás második üteme érintené a megyei főkapitányságokat és a rendőrkapitányságokat. A belügyminiszter arra vár javaslatot, hogy az eredeti tervekhez képest vannak-e változtatási elképzeléseink. Ez a dokumentum is most készül.
– A Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságnál dolgozó kollégái információink szerint közel kétmilliárd forint értékben perlik a munkáltatót az elmaradt pótlékok miatt. Mi lesz ezekkel az ügyekkel?
– Ennek áttekintésére még nem volt időm, nincs tudomásom róla, hogy mennyivel tartozunk az érintetteknek, de ha perelnek bennünket, akkor ez már nem tőlünk függ, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha megítélik, akkor ki kell fizetni.
– Folyamatosan növekszik az ország költségvetési hiánya. Nem gondolja, hogy az úgynevezett adónyomozók átszervezése is hozzájárul ehhez?
– Nem gondolom, nem látok közvetlen összefüggést a két dolog között. Véleményem szerint az, hogy a szervezett bűnözéssel foglalkozó szervezeti egységek mellé kerültek a pénzügyi nyomozók, mindenképpen pozitív. A szervezett bűnözés ezer szállal kapcsolódik a gazdasághoz, és nagyon kellenek az olyan típusú nyomozók, akik a gazdasági bűncselekmények felderítéséhez értenek. Ha ezt a kétféle tudást sikerül megfelelően összegyúrni, akkor az ország általános és gazdasági biztonsága szempontjából előreléphetünk.
– Egy lapinterjúban kijelentette, hogy a rendőrségi vezetőknek újból meg kell harcolni a pozíciójukért. Ugyanakkor arra is kitért, hogy ezen a területen nem tervez személyi változásokat.
– A személyi változtatásokban a feladatok szerint hozok döntést. Azt mondtam, ahogy áttekintjük ezeket vagy megjelennek új igények, és az érintettek ennek meg tudnak felelni, akkor maradnak a beosztásukban. Ha valakinél azt tapasztalom, hogy bármely okból nem tud azonosulni a feladatokkal, vagy nem tudja azokat elvégezni, akkor lesznek személyi változások. Nem a személytől indulunk a feladat felé, hanem fordítva.
– Hogyan kívánja kezelni a jövőben az ügyészség és a rendőrség között meglévő, a büntetőeljárásról szóló törvényből és a K&H-ügyből fakadó nézetkülönbségeket?
– A törvény mindenki számára világossá teszi és meghatározza ennek a kapcsolatnak a tartalmát. Azt hiszem, hogy amikor két szervezet együttműködéséről van szó, nagyon fontos szerepe van az emberi tényezőnek. Sok nehézség kiküszöbölhető, ha olyan munka folyik, amelynek alapja egymás személyének és munkájának kölcsönös tisztelete. Az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy ezt erősítsem. Viták természetesen lesznek, de ha rajtam múlik, akkor ezek nem a sajtón keresztül zajlanak majd, hanem azok között a munkatársaim vagy adott esetben köztem és az ügyészség vezetői között, akikre ez tartozik. Ezek a viták csak szakmai kérdésekről szólhatnak, és a végső döntés joga az ügyészségé. A K&H-ügyről jelenleg annyit tudok, amennyit a sajtóban olvastam.
– Mikorra várható, hogy teljesen naprakész lesz a főkapitányi munkakörrel összefüggő teendőkkel és információkkal kapcsolatban?
– Gőzerővel dolgozom, és egyre inkább megismerem a folyamatban lévő ügyeket. Ezalatt nem a nyomozásokat értem, hanem az ORFK problémáit. Néhány hetet adtam magamnak, hogy minden folyamatot áttekintsek, és rendelkezésemre álljon annyi információ, amennyi alapján érdemi döntéseket hozhatok.
– Beiktatásakor fontosnak tartotta az állomány megnyugtatását, míg az átmeneti időszakban több rendőri vezető cáfolta, hogy problémát okozna a Salgó László lemondásával kialakult helyzet. Mitől nyugtalan az állomány?
– A rendszerváltást követő időszak tapasztalata az, hogy vezetőváltás esetén más személyek cseréjére is sor kerül. Az állomány nem attól félt, hogy leváltják, de nem mindegy számára, kiknek a vezetése alatt dolgozik. Elsősorban ebből adódott a nyugtalanság. Kétségtelen, hogy az átszervezés ténye és tervei is általános izgalmat váltottak ki, de ez pályafutásom során mindig így volt. A jövőben, ha a rendőrség egészét érintő döntésekre kerül sor, kiemelt figyelmet kell fordítani nemcsak a külső, hanem a belső kommunikációra is. Bármilyen szervezeti intézkedést akkor szabad meghozni, ha azt alaposan átgondoltuk, nagyrészt találkozik az állomány egyetértésével, és költségvetése finanszírozható.
– Ez az eddig történt átalakítások kritikájának is tekinthető?
– Nem. A múlt csak annyiban érdekel, amennyiben a tapasztalatait fel kell használni. Bárhol kaptam feladatot korábban, mindig azzal kezdtem, hogy elmondtam munkatársaimnak, melyek azok a játékszabályok, amelyek írott formában nem léteznek, hanem személyhez kötöttek. Nem munka közben szoktam alakítani a szabályokat, éppen azért, hogy a vezetés kiszámítható legyen. Azért hangsúlyozom ezt, mert üzenni szeretnék vele az állománynak, hogy kijelentéseimet komolyan gondolom.
– Sok olyan rendőr távozott az átszervezés során, akinek képzettsége alapján a testületben lenne a helye. Mi várható a jövőben a rendőrség létszámát illetően?
– Az elmúlt tíz év adatait figyelembe véve jelenleg a legalacsonyabb a létszámhiánya a rendőrségnek. Ugyanakkor kétségtelenül történt szellemi kapacitásvesztés. Nagyon sajnálom azokat a volt kollégákat, akik távoztak, mert hiányoznak, és némelyikük pótlása nem könnyű feladat. Most az a dolgunk, hogy azokban a meghatározó munkakörökben, ahonnan szakemberek távoztak, minél előbb megtaláljuk az utódokat. Szeretném ellenőrizni a szervezet létszámgazdálkodását, mert itt is vannak elosztási anomáliák. Ezt sokkal könnyebb akkor áttekinteni, ha nincs teljesen feltöltve a létszám, mert üres státusokat egyik helyről a másikra áttenni fájdalommentes beavatkozás.
– Minden kollégája arra kíváncsi, hogy mikor várható a régóta esedékes fizetésemelés…
– A jelenlegi álláspont szerint a rendőrség állománya a jövő évben számíthat fizetésemelésre. Ebben a kérdésben is meg kell várnunk a következő költségvetési törvényt. A hírek szerint 5-6,5 százalékos fizetésemelésről lehet szó. Ezt más rendvédelmi szervezetektől eltérően teljes egészében a költségvetés biztosítja majd.
– A kinevezése óta eltelt idő alapján úgy érzi, hogy rendelkezik az állomány bizalmával?
– A rendőrségnél eltöltött harmincöt év alatt sokan megismertek, és én is sokakat ismerek. A kinevezés után rengeteg üzenetet, telefonhívást kaptam, és többen kerestek meg személyesen is. Úgy érzem, nagy a várakozás, és megvan a bizalom, de ezt nagyon könnyű elveszíteni. Nem a feladat nyomaszt, hanem az állomány elvárása, és az, hogy ennek megfeleljek.
Bene László 1947-ben született, 1969-től teljesít hivatásos rendőri szolgálatot. Kezdetben a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozott különböző bűnügyi szakterületen mint nyomozó, majd alosztályvezető. 1979-ben végezte el a Rendőrtiszti Főiskolát, majd 1990-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően nevezték ki a megyei főkapitány bűnügyi helyettesévé, 1996-ban helyezték át a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság állományába, és főkapitánnyá nevezték ki. 2002 júniusától tölti be a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálat vezetői munkakört, és ebben az évben adományozott központi tiszti címet részére a miniszterelnök. (forrás: ORFK)
