Egy éve működik a BILK a Soroksárhoz közeli százhektáros területen, ez idő alatt az ország és a közép-európai régió leginkább meghatározó logisztikai központja lett. A Budapest–Kelebia vasútvonal – amely a IV. páneurópai folyosó része – mentén fekvő és az M0-s autópályához, valamint a Ferihegyi repülőtérhez közeli területen több jelentősebb cég telepedett meg az eltelt időszakban. Ezek között említhetjük a Bosch Siemens háztartási készülék csoportot, az SCA Hygenie Productsot, az NYK Logistics Kft.-t, a Schenkert, a Wáberer’s Holding Logisztikai Rt.-t, és a Magyar Nemzeti Bank is itt építi fel új logisztikai központját.
Tavaly tizenhatezer négyzetméter alapterületen adtak át raktárt, mely 2004 végére hetvenötezer négyzetméterre, a központ teljes kiépülésére pedig 200 ezer négyzetméterre bővül. Az ott dolgozók száma 2006-ra a jelenlegi duplája, körülbelül 1000-1100 fő lesz, s a napi 300-350 kamionnyi forgalom 2004 végére 600-ra növekszik. A BILK a megnyitása óta átvette a Budapest Józsefváros és a Budafok-Háros konténer-pályaudvar feladatát, így naponta például több száz kamiontól mentesülnek a főváros belső kerületei. A 2001 óta épülő logisztikai központ BILK kombiterminál része jelentős állami támogatással valósult meg. A beruházás megkezdése előtt állami pénzen és európai uniós támogatással korszerűsítették teljes egészében a Ferencváros–Soroksár vasútvonalat, emellett a területvásárlás és a külső infrastrukturális fejlesztések is költségvetési pénzből valósultak meg. A BILK-en működő eszközparkot és a raktárakat viszont vállalkozói tőke hozta létre. A területet két cég, a BILK Kombiterminál Rt. és a BILK Logisztika Rt. működteti – előbbiben a MÁV, utóbbiban a Wáberer’s csoport a többségi tulajdonos. Mint azt Mosonyi Zoltántól, a BILK Logisztika Rt. kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, a központban idén hetvenezer TEU konténer forgalmat bonyolítanak, ám ez a kapacitás akár 120-140 ezerre bővíthető.

Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai