Csalódottság a Vajdaságban

Az általános csalódottsággal magyarázta az alacsony magyar szavazói részvételt a vajdasági választásokon Várady Tibor, a Közép-európai Egyetem tanára. A belgrádi kormány volt igazságügy-minisztere – aki kedden a Pro Minoritate Alapítvány és a Budapest Analyses külpolitikai klubjában tartott előadást a szerbiai megméretésről – úgy véli, a szerb autonómiapárti erők visszaszorulása elsősorban azzal magyarázható, hogy ők kormányoztak a Vajdaságban, így a választók óhatatlanul hozzájuk kötik az igazi változások elmaradását.

Hogyan értékeli a szerbiai, vajdasági választások első forduló utáni eredményeit?
– Nem értek teljesen egyet azokkal a véleményekkel, amelyek a radikálisok látványos előretöréseként értékelik az eredményeket. Ez csak akkor lenne így, ha a 2000-es választási adatokkal hasonlítanánk össze a most kialakuló erőviszonyokat, hiszen akkor a radikálisoknak egyetlen hely sem jutott a vajdasági parlamentben. Ha azonban a tavalyi és tavalyelőtti parlamenti és köztársasági elnöki választásokhoz viszonyítjuk az adatokat, azt látjuk, hogy a radikálisok most valamivel gyengébb eredményt értek el a Vajdaságban, és sokkal gyengébben szerepeltek Szerbia többi részén. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a legerősebb magyar párt maradt, eredményeiben azonban visszaesés tapasztalható a legutóbbi választásokhoz képest.
– Az anyaországból követve a választásokat, furcsa, hogy a magyarverések miatti felfűtött hangulat ellenére nagyon alacsony volt a magyarok részvételi aránya a referendumon. Mivel magyarázható ez?
– Nehéz erre pontos magyarázatot adni. A magyarok lakta területeken a részvétel valamennyivel meghaladta az átlagot, de valóban nem volt magas, 36-37 százalékot ért csak el. Tény, az utóbbi időben sok választás volt, ezek a megméretések viszont nem hoztak igazi változásokat. Nehéz az emberekben tudatosítani, hogy éppen most, az idei év harmadik választása után történhet valamiféle elmozdulás. Ez a fajta gondolkodás elhibázott, mert igen nagy tétje van a mostani választásoknak. Csak remélni tudom, hogy a második körre való mozgósítás sikeresebb lesz.
– A VMSZ lassan egyedül marad a Vajdaságban az autonómiatörekvések parlamenti képviseletével. A választások azt mutatják, hogy az autonómiapárti szerb erők visszaszorultak. A vajdasági szerbek körében nincs már igény az autonómiára?
– Nenad Csanak Szociáldemokrata Ligája lényegesen visszaesett, de ott maradt a politikai porondon, Miodrag Iszakov reformistái viszont be sem kerültek a parlamentbe. A szerb autonómista erők valóban gyengültek, ugyanakkor más pártokban is vannak, amelyek gondolkoznak az ésszerű autonómia racionalitásán. A Vajdaság és általában a szerbiai lakosság többet várt az előző kormánytól, azt várta, hogy Milosevics után minden felvirágzik. Persze nagyon sok minden javult a milosevicsi kor után, de a gazdasági helyzet látványos javulása elmaradt. Ilyenkor mindig azok felé irányul az elégedetlenség, akik éppen kormányon vannak, és a Vajdaságban az utóbbi években az autonómisták irányítottak.
– Néhány nappal ezelőtt egy vajdasági magyar család menedékjogot kért Magyarországon. Milyen folyamatokat indíthat el ez a lépés a délvidéki magyarok körében, illetve a magyar–szerb államközi kapcsolatokban?
– Nyilvánvalóan nem övezi rokonszenv a szerb oldalon a történteket. Bízom benne, hogy a délvidéki magyarok nem értelmezik valamiféle jeladásnak a Sötét család menekülését. Olyan találgatásokról is hallottam, hogy magas szintű szerb politikusok, tisztségviselők hazatérésre kérik fel a szabadkai családot. Érdekes gesztus lenne, bár az eredményét nem tudom megjósolni.