Eltérő vélemények a kétkulcsos adóról

Felemásan értékelik a kétkulcsos adórendszert a gazdasági elemzők. Az új elképzelés sok munkavállaló terhét csökkenti, ugyanakkor nem teremti meg a korábban ígért differenciált adózást, és nagy bevételkiesést jelent a büdzsének.

Erdősi Csaba
2004. 09. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurcsány Ferenc tegnapi sajtótájékoztatóján kiderült, hogy jövőre is azonos kategóriában adózik majd a magyar átlagkereset a milliós jövedelmekkel. 2005-ben kétkulcsos személyi jövedelemadó lesz, másfél millió forintos éves jövedelemhatárig 18, afölött pedig 38 százalékos lesz az szja-kulcs.
Ahhoz, hogy valaki jövőre az alacsony sávban maradhasson, mélyen a nemzetgazdasági átlag alatt kell keresnie. A másfél millió forintos éves jövedelem havi bontásban 125 ezer forintos bruttó fizetést jelent, márpedig az idei első negyedéves adatok szerint a magyar munkavállalók átlaga ennél többet, csaknem 141 ezer forintot keresett. A múlt évben az adóalanyok 22 százaléka, 916 ezer adóalany tartozott az évi 900 ezer és 1,5 millió forintos jövedelemsávba, a másfél millió forint feletti sávba pedig az adózók 26,8 százaléka, 1,11 millió fő.
A változást eltérően ítélik meg az elemzők; többségük azt nem látja világosan, hogy az új sávok miatti 100 milliárd forintos bevételkiesést miből pótolja majd a kormány. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint politikai, gazdaságpolitikai szempontból üdvözlendő, hogy a miniszterelnök-jelölt azzal próbál meg népszerűséget szerezni, hogy kevesebbet vesz el. Hangoztatta viszont, hogy a bejelentés költségvetési olvasata szerint a 100 milliárd forint kieső bevételnek nem világos a fedezete, amely fokozza a bizonytalanságot. Török úgy látja, ez a helyzet végső soron a forint átmeneti gyengülését okozhatja. Németh Dávid, az ING Bank Magyarország Rt. elemzője szerint az adócsökkentéssel nőhet a fogyasztás, ugyanakkor a kieső bevétel az államháztartás GDP-arányos hiányát 0,5 százalékponttal növelheti, ami tovább nehezíti a jövő évi 4,1 százalékos cél elérését.



Alkotmányellenesen inkasszó? Vizsgálatot indított az ombudsman, mert aggályosnak találja, hogy az APEH a betéti társaságok és egyéni vállalkozók tartozásait nem a vállalkozói, hanem a lakossági folyószámláról is leemeli. Úgy tűnik, a kormányzat így próbálja feltölteni az államkasszát, tompítva a költségvetési hiány szintjét. Lapunknak többen jelezték: az APEH gyakran magasabb összeget inkasszál, mint amennyivel egy-egy adózó tartozik az államnak, ez is arra utal, hogy a költségvetés adatainak szépítése érdekében jár el a hivatal. Szakértők szerint a jogosulatlanul inkasszált pénztöbbletet az APEH-nek vissza kell majd fizetnie, ezért az akció legfeljebb idényjelleggel szépítheti a költségvetés bevételeit. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa korábban úgy nyilatkozott: véleménye szerint azért aggályos ez a gyakorlat, mert az adóhivatal eljárása sokszor napi megélhetési gondokat okoz a számlatulajdonosnak. Takács szerint – bár az alkotmányban rögzített kötelesség az adófizetés – a jelenlegi gyakorlat ütközhet az alkotmány szellemével, valamint a tisztességes eljárás normáival. (H. E.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.