Szerte a világon a legdinamikusabban fejlődő ágazat az idegenforgalom, amelynek szerepét jól mutatja, hogy a folyó fizetési mérleg „szolgáltatások és jövedelmek” sorában már csak a turizmus egyenlege az egyetlen tétel, amely mind a mai napig pozitív. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján kimutatott 3,03 milliárd eurós – turizmusból származó – devizabevétel 12 százalékkal elmaradt a 2002-es évitől, de a tavalyi év egészében a turisztika továbbra is nettó befizetője volt az államháztartásnak. Az 1,24 milliárd eurós egyenleg a külkereskedelmi mérleg hiányának 37 százalékát, a folyó fizetési mérleg hiányának pedig 27 százalékát fedezte. 2001-hez képest 2003-ban több mint 1,2 milliárd euróval csökkent a turizmus bevétele – hangoztatta Lasztovicza Jenő, aki szerint ez azért is szomorú, mert a turizmusnak nagyon fontos szerepe van az eltérő fejlettségű régiók felzárkóztatásában, a munkahelyteremtésben és a költségvetési bevételek gyarapításában.
Véleménye szerint sajnálatos módon ez a tendencia még nem állt meg, hiszen az adatok azt mutatják, hogy azok nem érik el a tavalyi szintet. Bár igaz, hogy minimálisan nőtt a Magyarországra látogató külföldiek száma, a vendégéjszakáké az év első hét hónapjában csökkent. Mindez azt mutatja: kevesebb időt töltenek itt a turisták, mint korábban – mondta. Csökkent a szállodai szobák átlagára is, hiszen míg 2001-ben 14 500 és 15 500 forint között mozgott, addig 2003–2004-ben 10 000–12 000 forint a szobaár. Ez pedig még az inflációt sem követi. Örvendetes viszont – húzta alá Lasztovicza –, hogy nőtt a négy- és ötcsillagos szállodák, illetve a gyógyszállók foglaltsága. S ez is, illetve a piac igazolja a Széchenyi-terv szállodafejlesztési programjának helyességét.
A bizottság elnöke ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma jelentősen csökkent annak ellenére, hogy a kormány felemelte az üdülési csekk adómentes értékhatárát. Egyedül a fővárosban nőtt az idegenforgalom teljesítménye, a vidéki turisztikai régióban viszont jelentős visszaesés tapasztalható a vendégéjszakák számában.
Lasztovicza Jenő szavai szerint Ausztriából, Hollandiából, Németországból és Oroszországból maradt el a legtöbb turista, ami azért gond, mert az osztrák és német vendégek adták a hazánkba látogató külföldiek 50 százalékát.
Az elnök sajnálatosnak nevezte azt is, hogy az ország egyetlen marketingszervezete – a Magyar Turizmus (MT) Rt. – nem tudja maradéktalanul megvalósítani azt a marketingtervet, amelyet az idegenforgalmi bizottság előtt korábban felvázolt. Ahhoz ugyanis tízmilliárd forintra lett volna szükség, de a költségvetés – a többszöri megszorítások miatt – mindössze 6,5 milliárdot biztosított Magyarország marketingjére. Információi szerint mindössze két-három milliárd forint körüli összeg szerepel az MT Rt. finanszírozására a 2005. évi költségvetés kormány által már jóváhagyott számsoraiban, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium javaslata alapján. Ez az összeg pedig megegyezik azzal, amit az idén a szervezet működésére fordítottak. 2003-ban a többszöri megszorítások után 6,7 milliárd forintot tesznek ki az MT Rt. működési költségei és közvetlen marketingcélú kiadásai. S már ez az összeg is olyan alacsony, hogy komoly nehézségeket okoz a szervezet számára a marketingterv megvalósítása. Márpedig pénz és beruházások nélkül Magyarországot mint turisztikai terméket nem lehet eladni – mondta. Lasztovicza úgy véli: a jövő évre tervezett pénzből kérdésessé válik a külföldi külképviseletek és a belföldi marketingmunka, illetve annak a 250 ezer magyar családnak sorsa, amelyek a turizmusból élnek.
Végezetül elmondta: a 2002-es kampányígéretek nem arról szóltak, hogy a kormányzat magára hagyja az idegenforgalmat. A turizmust érintő drasztikus támogatáselvonások ugyanis hosszú távon veszélyeztetik az ágazat versenyképességét. Véleménye szerint a döntéshozóknak azt kell tisztázniuk, hogy a nemzetgazdaságnak menynyire fontos része a turizmus, mert tudomásul kell venni, hogy az ágazatból származó bevétel a folyó fizetési mérleget pozitívan befolyásolja. A képviselő mielőbbi szemléletváltást szorgalmaz, ami szerint nemcsak a turizmus szereplőinek kell tisztában lenniük azzal, hogy az idegenforgalom húzóágazat, hanem a döntéshozóknak is.
Uniós forrás fejlesztésekre. Nagymértékű fejlődésnek indulhatnak jövőre a Dél-Dunántúl borútjai annak a mintegy 162 millió forintnak köszönhetően, amelyet a régió a spanyol Ciudad Real várossal és az olasz Treviso megyével együtt egy sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetően e célra fordíthat – közölte a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetője. Miszler Miklós elmondta: az ügynökség pályázóként nyert az EU nemzetközi együttműködéseket támogató INTERREG III/C programján, és partnereivel együtt 55 millió forintos önrész mellett 107 millió forint támogatásban részesült. A nyertes VinTour elnevezésű pályázat célja a borutakhoz kapcsolódó, a helyi természeti és kulturális örökségre, a térségek hagyományos termékeire alapozott turisztikai kínálat fejlesztése, programcsomagok kialakítása. A régió öt borútján a következő három évben egyedi arculatú termékkínálatot, programcsomagokat állítanak össze, amelyek az összesen négy, spanyol és olasz borút kínálatával együtt komplex borturisztikai terméket jelentenek a nemzetközi piacon. Az ügyvezető kiemelte: partnereikkel együtt olyan borturisztikai minősítési rendszert is készítenek, ami biztosítja a vendégek jövőbeni magas szintű ellátását.
